A beton egyik legfontosabb, sok más jellemzõjét meghatározó tulajdonsága a porozitás. Döntõ jelentõségû a beton tartósságát illetõen. Ökölszabályként elmondható, hogy egy térfogatszázalék pórustartalom kb. 5% nyomó-szilárdság-csökkenést eredményez. A különféle károsító anyagok is a kapilláris pórusokon keresztül jutnak a betonba.Fontos ezért a porozitás ismerete, ami többféle mód-szerrel is vizsgálható. A pórusok százalékos arányát mér-hetjük közvetlenül, de a porozitásra következtethetünk közvetett módon, a beton víz-vagy gázáteresztõ-képes-ségének mérésével is.Bár sokféle mérési eljárást és eredményt ismerünk, "nincs általánosan elfogadott módszer a beton pórusszer-kezetének jellemzésére és ennek a tartóssággal való össze-kapcsolására. Bizonyos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a beton levegõ-és vízáteresztõ képessége kiválóan jellemzi a betonnak a gáz-, ill. folyadékállapo-tú agresszív közegek behatolásával szembeni ellenálló képességét, és így egy adott beton potenciális tartósságá-nak mértéke lehet" [1].A következõkben a BME Építõanyagok és Mérnök-geológia Tanszéken új mûszerekkel végzett permeabilitásvizsgálatok eredményeit mutatom be. Az egyik eszköz a Torrent típusú vákuumos permeabilitásvizs-gáló, a másik a GWT-4000 típusú vízpermeabilitás-vizsgáló készülék volt. Ezeknek a használata hazánkban még nem terjedt el. A célunk az volt, hogy a jelenleg használatos vizsgálati módszereknél egyszerûbb és gyorsabb, helyszínen is használható "in situ" vizsgálati módot alkalmazzunk. Az elsõ lépés tehát a mûszerek megismerése, elõnyeik és hátrányaik értékelése, majd a hagyományos módszerekkel való összehasonlítása volt.
A porozitás fogalmaA cementkõ a beton térfogatának harmadát-negyedét teszi ki, nagy porozitású anyag. A pórusokat levegõ, víz vagy valamilyen hidráttermék tölti ki.A pórusokat a következõképpen oszthatjuk fel [2]: Gélpórus: a cementgélben lévõ és a mikrokristályos * okleveles építõmérnök, doktorandusz, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építõmérnöki Kar, Építõanyagok és Mérnökgeológia Tanszék **egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építõmérnöki Kar, Építõanyagok és Mérnökgeológia Tanszék hidráttermékek közti tér, amely a cement és a keverõvíz reakciója során keletkezik. A gélporozitás akár 30 V%-ot is képviselhet, a pórusok átmérõje 1-10 nm.Kapilláris pórus: eredetileg keverõvízzel töltött tér, átmérõjük 20 nm-10 µm; mennyisége elsõsorban a víz-cement tényezõ, illetve a nedves utókezelés függvénye. Utóbbinak a hidratáció mértékére van kihatása.Légpórus: a péptelítetlenség vagy a hiányos tömörítés következménye, mely pontos tervezéssel és megfelelõ kivitelezõ munkával elkerülhetõ. Mérete mm nagyság-rendû is lehet. Az 1. ábra a cementkõ összetételét mutatja a víz-cement tényezõ függvényében. Ezen láthatjuk, hogy míg a gél-és légpórusok aránya közel állandó, a kapillárisok mennyisége a hozzáadott víz mennyiségétõl függ.A kapilláris porozitásnak a jelentõsége abban áll, hogy ezeken keresztül "lélegzik" a beton, itt vesz fel, illetve ad le vizet. Ezeken a soksz...
