The end of the Communist regime brought about great changes in the economies of Central and Eastern Europe; the restructuring of foreign trade was one of the biggest challenges for these countries. After the transition period, Hungary has become a very open country with its trade to GDP ratio around 1.5, while trading with more than 190 countries in 2014. The central aim of this paper is to analyze the determinants of exports for this small Central European country in the period of 1993-2014, with an emphasis on the impact of factor endowments. According to our results, economic size, common border and free trade agreements have a statistically significant positive effect on the exports of Hungary, while the coefficient of distance has the expected negative sign. We measured factor endowments with several approaches and our results show that exports of Hungary correspond to the Linder hypothesis, i.e. Hungary tends to trade more with countries having similar factor endowments, and thus its trade is based on differentiated products. JEL Classification Codes: F11, F14

A tanulmány a hat legnagyobb latin-amerikai ország, Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru exportjának gravitációs modellel történő elemzé-sével foglalkozik. A vizsgálat célja ezen országok exportját leginkább befolyásoló tényezők meghatározása, kiemelt figyelmet szentelve a regionális kereskedelmi integrációk hatásának. Az OECD-és nem OECDpartnerekkel folytatott bilaterális kereskedelemben, valamint a bővített minta alapján a világátlagtól is jelentős exporteltérések mutatkoznak, főként a földrajzi távolság, közös nyelv és szabadkereskedelmi megálla-podás terén.

A fiskális politika vizsgálata a PaCifiCa országaiban Economist 2011). Ez a négy ország 2012 júniusában írta alá a javak, szolgáltatások, személyek és tőke mozgását liberalizáló szerződést. A PaCifiCa 1 lakossága megközelíti a 200 millió főt, GDP-je az 1,7 milliárd dollárt, ami a latin-amerikai és karibi térség össztermékének 35 százaléka. Az egyezmény jelentőségét mutatja, hogy tagjainak összexportja 2010-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai szerint elérte a 445 milliárd dollárt. Ez 60 százalékkal felülmúlta az adott évben a Mercosur exportteljesítményét, miközben ezen országcsoport lakossága (243 millió fő) és GDP-je (2,5 milliárd dollár, a térség össztermékének 52 százaléka) is meghaladja a kialakuló közös piacét (Secretaría de Economía 2012).Habár a jelenleg szabadkereskedelmi övezetet alkotó négy ország csupán közös piac, nem pedig monetáris unió létrehozását tűzte ki célul, mégis érdemes megvizsgálni, mennyire

Latin-Amerika történetét tekintve ezen országok több közös vonással rendelkeznek, gondoljunk csak a gyarmatosítás, majd a kizsákmányolás éveire, az elszakadási törekvésekre, majd a különböző diktatúrák megjelenésére. A kontinens tehát számos hasonló gazdasági, politikai és történelmi jellemzővel rendelkezik, napjainkban viszont mégis jelentős különbségeket fedezhetünk fel, melyeket főként az utóbbi 30-40 év reformjai, illetve azok kudarcai okoznak. A kontinens az elmúlt évtizedekben végrehajtott modernizációs kísérletek eredményeként fellendülések és recessziók időszakát élte: az 1970-es évekre bizonyossá vált, hogy a desarollismo 1 kísérlete minden latin-amerikai országban elbukott, az 1980-as éveket az "elveszett évtizednek" tekinthetjük, az 1990-es években a strukturális reformoknak köszönhetően lassú stabilizáció kezdődött, majd a 2000-es évektől kivételes gazdasági környezetnek és belső reformoknak köszönhetően látványos gazdasági fejlődés mutatkozott, melynek csupán a jelenlegi válság vetett véget (Anderle, 2010). Pöstényi Andrea elsőéves egyetemi hallgató a Debreceni Egyetem Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi KaránakNemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzésén.