No abstract

A szerzők feltáró kutatásukban munkavállaló-barát szervezeti megoldásokat kerestek és vizsgáltak multiparadigmikus (Primecz, 2008) megközelítéssel, kritikai és funkcionalista szemszögből. Munkavállalóbarát szervezeti gyakorlatnak tekintették azokat a szervezeti kultúrában gyökerező szervezeti kereteket és gyakorlatokat, amelyek nagymértékben támogatják a munkavállalókat a munka és magánélet egyensúlyának elérésében és megtartásában (Toarniczky et al., 2011). Eredményeik szerint a munkavállaló-barát gyakorlatokat akkor értékelik legjobban a szervezeti tagok, ha a közvetlen vezető és kollégák jól értik a támogatandó munkavállaló helyzetét és rugalmasan fordítják le a hétköznapokra a HR-rendszereket. Ezzel együtt több feszültség keletkezik a szervezetben a munkavállaló-barát gyakorlatokban, amelyekre figyelni lehetne, anélkül, hogy a kialakított gyakorlatokat felszámolnák. _____ The authors in their research investigated employee friendly practices, which they defined as frameworks and practices rooted in organisational culture that gives maximum support for employees trying to reach and keep balance between work and private life (Toarniczky et al., 2011) through multiparadigm research (Primecz, 2008). They conducted exploratory research (interviews, focus groups, document-analysis, and questionnaire) at ten Hungarian-based organizations, and they investigated employee friendly work practices through functionalist and critical lenses. Their results shows that employee friendly practices work well, when the immediate boss and colleagues understand the need of organization al member, who are supported, and HR procedures are translated flexibly. At the same time tension within the organization al subgroups always present, and this should be handled by the organization without cancelling employee friendly practices.

A társadalmi vállalkozások társadalmi és üzleti célokkal és tevékenységekkel együttesen rendelkező kezdeményezések. A társadalmi és üzleti stratégiai irányok hibrid szervezetekben valósulnak meg, ennek potenciális hátrányaival (az üzleti cél kompromittálhatja a társadalmi eredményességet, és a társadalmi cél csökkentheti az üzleti hatékonyságot) és előnyeivel (forrásokat hozhatnak társadalmilag fontos, korábban forráshiányos területekre, és innovatív megoldásokat teremthetnek). Ez a hibriditás a magyarországi társadalmi vállalkozásokban is megjelenik. Cikkünkben bemutatjuk, hogy tizenöt hazai társadalmi vállalkozás milyen lehetőségekkel és nehézségekkel szembesül. A vizsgált vállalkozások három eltérő társadalmi csoportot céloznak meg: nőket, fogyatékossággal élő embereket, és romákat. A legfontosabb tanulság, hogy a társadalmi vállalkozók leginkább a pénzügyi fenntarthatósággal küzdenek, amelynek egyrészt az alapvető forráshiány az oka, másrészt a vállalkozói ismeretek hiányosságai okoznak nehézségeket. Szintén akadály az előítéletekkel szembeni küzdelem, különösen a romák és fogyatékossággal élő személyek esetében. Végül, a társadalmi vállalkozás koncepciójának elfogadottságán és elismertségén is lehetne javítani, ami szintén hozzájárulna a szervezetek fenntarthatóbb működéséhez.

No abstract