Cikksorozatunkban annak a kutatómunkának az eredményiről számolunk be, amelyet 2014-ben kezdtünk-és jelenleg is tart. Az ANImA Polygraph Pszichológiai tanácsadó Kft., a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Rendészettudományi Társaság közös kutatóműhelyében, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak bevonásával folyó kutatás keretében az lVA (layered Voice Analysis) hangelemző technológia felhasználásával olyan kísérletsorozatot végeztünk, melyben különböző hazugságot elkövető típusokat tudtunk sikerrel jellemezni. Összefoglaló cikkünkben végig vesszük a hazugságvizsgálatokkal kapcsolatos alapvető elméleti megfontolásokat, bemutatjuk a kutatócsoport által kidolgozott új módszertan alapjait, így a továbbiakban már lehet csak az eredményekre koncentrálni. Ezen túlmenően pedig a kutatásunkból származó eredményeket több cikkben is igyekeztünk öszszegyűjteni. Ezeket is összefoglaljuk e tanulmányban, hogy az érdeklődők számára megkönnyítsük a több részletben publikált kutatási eredmények értelmezését. A kidolgozott új módszertan olyan kérdések vizsgálatát teszi lehetővé, mint például tudunk-e az öszszesített jelzésekből arra következtetni, hogy a vallomás eltér a valóságtól, annak egyes részeit tudatosan megváltoztatták, illetőleg megállapítható-e, hogy a hazug mely, a szakirodalom által már azonosított típusba sorolható? Kutatásunk első fázisában, amelyről cikksorozatunk beszámol, sikerült jelentős lépéseket tenni a kérdésben meghúzódó célok elérése felé. A kísérleteket az úgynevezett maffia játék kapcsán kiosztott szerepeket alakító egyetemi hallgatók közreműködésével végeztük, mivel ez a modell alkalmasnak mutatkozott a kihallgatási helyzet alapvető jellemzőinek szimulálására. Kulcsszavak: hazugság  lVA, hangelemzés  tanúvallomás A kutatási engedély száma 278/2016/P. A vizsgálatban résztvevő összes vizsgálati alany írásban hozzájárult a hanganyagok és videóanyagok további kutatásokban és tudományos publikációkban való felhasználásához.

Cikksorozatunkban annak a kutatómunkának az eredményiről számolunk be, amelyet 2014-ben kezdtünk annak reményében, hogy különböző hazugságot elkövető típusokat tudtuk sikerrel jellemezni (Kis et al., 2017). Vizsgálatunkban a korábbi hangvizsgálatokat kiegészítettük videók vizsgálatával, így lehetőségünk volt arra, hogy nem csak egyetlen csatornát, hanem több csatornát egy időben tudjuk megvizsgálni. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy nem csak "itt és most" jelzéseket tudtunk megfigyelni és dokumentálni, hanem jelzések egymásutánját is le tudtuk jegyezni. A vizsgálatban résztvevők minden esetben hozzájárulásukat adták a képi anyagok tudományos elemzésekben és közlésekben való felhasználásához.

A különböző tipológiák készítésének módszertana általában nagyobb adatállományokat, megfigyeléseket igénylő eljárásokat foglal magába. Ezek matematikai háttere igen komoly méreteket is ölthet -mely így nem nélkülözheti szakértő bevonását a megfelelő eredmények elérésének érdekében. Tanulmányunkban egy olyan módszert mutatunk be, ahol a szakértő bevonása nem feltétlenül a komoly matematikai háttér megteremtéséhez kellett, hanem azon adatok előállításához, melyeken utána egyszerűbb matematikai statisztikai eszköztár megfelelő alkalmazásával tipológiákat, karakterizációkat hozhattunk létre. Az elkészített tipológiákat és a kísérlet elrendezését, annak elméleti hátterét mutatja be tematikus számunk első összefoglaló tanulmánya (Kis és társai 2017), mely összefoglaló tanulmány alapját az a kutatás jelenti, amit az aNIma Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft., a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Rendészettudományi Társaság közös kutatóműhelyében, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak bevonásával végeztünk.Kulcsszavak: hazugság  lVa  hangelemzés, tanúvallomás  meghamisítás, elhallgatás  varianciaanalízis  valószínűség.A kutatási engedély száma 278/2016/P. A vizsgálatban résztvevő összes vizsgálati alany írásban hozzájárult a hanganyagok és videóanyagok további kutatásokban és tudományos publikációkban való felhasználásához. abstract The method of creating different typologies generally requires vast databases and number of observations. The mathematical background of that can assume considerable proportions -therefore competent professional has to be involved in order to have proper results. In our study we introduce a method where the involvement of such professionals was not required to achieve the essential mathematical background but to gather such informations which we can create typologies and characteristics by applying simpler but thorough mathematical statistics. The created typologies, the experimental settings 80 TaKácS SzaBolcS -KIS GYöRGY -maKRaI BalázS -amIR lIBERmaN and the theoretical overview will be presented in our thematic article's first overall study (Kis et al. 2017) which is based on a research involving the ANIMA Polygraph Psychological consulting llc.