A termelékenységszámítás rendszeresítése jelenti a makrogazdasági statisztikák egyik nagy kihívását. Ennek sikeres megvalósításához szeretne a tanulmány hozzájárulni azzal, hogy kifejt néhány, a közgazdaság-elmélet és -mérés határterületeit érintő kérdést. Egyfelől betekintést ad a statisztikusok számára azokba a közgazdasági ismeretekbe, amelyek a termelés és főleg a termelési tényezők számszerűsítésének elméleti hát-terét képezik. Másfelől bemutatja a termelési függvé-nyek empirikus kutatásával foglalkozóknak a statisztikai adatszerzés elvi nehézségeit (így például azt, hogy elválasztható-e a termelési tényezők minőségének javulása a határtermék emelkedésétől, vagy hogy miként nehezítik a tőkeeszközök értékelésének ellentmondásai a tőkeinputnak és a tőkeállomány nagyságának a koherens számszerűsítését).Egy későbbi tanulmány foglalkozik majd azzal a kérdéssel, hogy milyen módon illeszthetők be a termelési tényezők számlái a makrostatisztikák rendszerébe. TÁRGYSZÓ:Termelékenység. Termelési függvény. Statisztikai módszertan.

The paper presents a case study that explores the possibilities of measuring own-account OC (organisational capital) and its impact on hospital performance in Hungary. The authors' dataset consists of the 2010-2013 time series of 58 general hospitals owned by the government. Investment in own-account OC is measured both in a narrow sense and in a broad sense, depending on the range of employees contributing to OC. According to the estimates, the average stocks of OC in the examined period varied between 2.5% and 4.3% of the wages of all employees, provided that only managers and other executives were engaged in creating OC (narrow approach), and between 11.3% and 12.3% when employees in several non-managerial positions were also considered as contributors to OC (broad approach). The analysis provides some evidence that in the latter case, OC stocks have a slight positive effect on clinical performance measured by the cost weighted number of activities. In the narrow approach, a positive correlation could be detected if higher values were attached to the DRGs (diagnosisrelated groups) of complicated interventions and of treatment of serious diseases.

A tanulmány hat periódusra bontva követi nyomon a magyar nemzeti számlák történetét, ebből az első rész négy szakaszt mutat be. A XIX. század második felében kezdett és a XX. század közepéig folytatott kísérleti számítások arra korlátozódtak, hogy egy-egy kiemelt évre önálló becslést készítsenek a nemzeti vagyon vagy a nemzeti jövedelem nagyságára. Egyezően a nemzetközi gyakorlattal, ez a feladat jószerivel akadémiai kutatások tárgyát képezte. A korabeli magyar metodika a világ élvonalába tartozott. A nemzeti szám-lák, mint a makrogazdasági folyamatok és állományok összefüggő rendszerének összeállítása a XX. század második felében kezdődött. A statisztikák a kormány-zati gazdaságpolitika megalapozását szolgálták, és a számlák kidolgozása a hivatalos statisztikai szolgálat feladatát képezte. A központi tervgazdálkodást folytató országokban a népgazdasági mérlegek csak részlege-sen tudták leírni az újratermelés folyamatát. A magyar statisztika sajátos utat követve a népgazdasági mérle-gekkel együtt olyan makrogazdasági statisztikai mutatókat is közölt, amelyek nagyvonalakban megfeleltek a világszinten alkalmazott módszertannak. A módszer-tani eltérések és azonosságok példaszerű ismertetését követően a tanulmány annak bemutatásával zárul, ahogy a rendszerváltozás idején a magyar nemzeti számlák adaptálták a világszinten elfogadott ajánláso-kat, és megszervezték a piacgazdasági működéssel konform adatforrásokat.TÁRGYSZÓ: Nemzeti számlák. Statisztikatörténet.

No abstract