Bevezetés és célkitűzés: A gyermekkori elhízás egyre növekvő tendenciát mutat világszerte, ami nagy népegészségügyi kihívást jelent. Ezért elengedhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek összefogása, a különféle egészségfejlesztő és -megőrző programok, a tápláltsági állapotra és táplálkozási szokásokra irányuló kutatások. Módszer: Reprezentatív vizsgálatot végeztünk hazai 4–10 éves gyerekek körében nem, kor, településméret, régió szerint. A vizsgálatban 733 értékelhető kérdőívet és 666 táplálkozási naplót dolgoztunk fel. A táplálkozási szokásokat háromnapos táplálkozási naplóval vizsgáltuk; a tápláltsági állapot meghatározásához minden gyermeknél testtömeg- és testmagasság-méréseket végeztünk. Az adatokat statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A túlsúly és az elhízás aránya 23% a felmért gyerekek körében. Az energiabevitel szignifikáns mértékben különbözik az egyes testtömegindex-csoportok között. A gyerekek körében túlzott a zsírbevitel (34,2 energia%), a telítettzsírsav-bevitel meghaladja az ajánlott 10 energia%-ot, kedvezőtlen az ómega-zsírsavak aránya, magas a koleszterinbevitel. A szénhidrátból származó energia átlaga jelentősen elmarad az ajánlott 57 energia%-tól. A hozzáadott cukorból származó energia átlaga 11 energia%, mely a gyerekek 52%-át érinti. Alacsony rostbevitelük (19,4 g/nap) hátterében többek között a kevés zöldség-gyümölcs (263 g/nap) és teljes értékű gabona fogyasztása áll. A mikrotápanyagok közül a nátriumbevitel meghaladja az ajánlott mennyiség közel 3–4-szeresét. A gyerekek 35%-ának kritikus határérték alatti a kalciumbevitele, aminek hátterében többek között a kedvezőtlen tej- és tejtermékfogyasztás (290 g/nap) áll. A D-vitamin-bevitel a gyerekek 98–100%-ánál alacsony volt. Következtetés: A hazai 4–10 éves gyerekek tápláltsági állapota és tápanyagbevitele kedvezőtlen, az európai gyerekek, serdülők, valamint a hazai felnőttek és gyerekek körében végzett vizsgálatok eredményeihez hasonlóan. Nagyon fontos az átfogó intervenció, a gyerekek és a felnőtt generáció edukációja az elhízás visszaszorítása érdekében. Orv Hetil. 2023; 164(14): 533–540.