Introduction and aim of the paper: The principles of sustainability are becoming increasingly important in the philosophy and practice of tourism. One dimension of this is the provision of accessibility. Making facilities accessible is interpreted by most as the elimination of physical barriers to movement and dislocation in the “community living space”. In our opinion, however, in accessibility physical realisation is not the only interpretation: in the interpretation of existential philosophy, one basic human characteristic is man’s barrier-dismantling and existentially handicapped character – so accessibility and our definition of disability are two of those basis characteristics that make us humans. Using the methodology of literature review, hermeneutical research and the findings of an extended online and face-to-face survey, the authors come to the conclusion that accessibility is more than making physical living space accessible, and they reconsider the frameworks of sustainability.

A rendszerváltás éveiben újra indított falusi turizmus meghatározásában, vonzerőjében fontos szerepet kapott a magyar falvak néphagyományt felelevenítő törekvése. A falvak élelmiszertermelő tevékenységéhez olyan események kapcsolódtak, amelyek megismerése a városi emberek számára turisztikai vonzerőt jelentettek. A társadalmi, gazdasági fejlődés azonban mára jelentős változást eredményezett és mind az árutermelésben mind az ehhez kapcsolható hagyományőrzésben teljes átalakulás figyelhető meg. A falvak földtulajdona néhány gazda birtokába koncentrálódott, míg a termesztett növényi kultúrák száma drasztikusan csökkent. Ezzel együtt a gazdálkodáshoz köthető néphagyományok száma is fogyóban van. Indokolt tehát, hogy a falusi hagyományokra épülő, közösségformáló falusi turizmus újragondolását a figyelem központjába állítsuk. Az elmúlt 30 év kutatási eredményei azt mutatják, hogy a falusi turizmus népi értékeinek megőrzése nem kapott elegendő figyelmet. A fejlesztések elsősorban a szállásfejlesztést preferálták és a hagyományápolás háttérbe szorult. Fontos tehát, hogy az újragondolást tettek kövessék és az elődeink által ránk hagyott természeti, szellemi, kulturális örökségünket megőrizzük. A kutatás azoknak a hiányosságoknak a feltárását tartotta szem előtt, amelyek a jelen helyzet kialakulásához vezettek és igyekezett megoldást találni a sikeresen újra indított falusi turizmus túlélési esélyeinek növelésére. A még élő hagyományok megóvása nemzeti kincsként kezelendő, amely biztosítani tudja a falvak turisztikai vonzerőjét, a közös gondolkodáson alapuló falusi közösségek továbbélését! A falusi turizmus kínálatának tematizálása, és egy eredményesebb marketing tevékenység nagyobb turistaérkezést generálna, hozzájárulhatna a hátrányos helyzetű vidéki térségek felzárkóztatásához, a fenntarthatósági célok eléréséhez.

Hospitality sector and the (non-)employment of people with disabilities. Hungarian restaurant owners' experiences after the COVID outbreakThe hospitality sector in Hungary has experienced a dramatic downturn in the last three years. After the shock of COVID, the industry faces further difficulties due to labour shortages and the war in the region. In our research we asked restaurant owners about their opinion of employing people with disabilities and how COVID has shaped their approach. Our results show that the level of employment of people with disabilities is very low in this sector, showing problems of social accessibility. Still, during and after COVID, restaurant owners tried to support and retain their workers with disabilities (along with other workers).