Detailed animal movement analysis can help understand spatial population processes as the ultimate consequences of individual behaviour and ecological impacts. The mating strategy of mammalian herbivores is adapted to the distribution of females; thus, it is important to observe the activity of animals during a rut. In this paper, we used a new approach to examine the relationship between red deer stags’ movement activity and the fertile period of hinds. We presumed a relationship between stags’ daily activity changes and the period when hinds are in heat. We determined temporal conception trends, including the first and last conception dates in the examined population and the conception peak. In the same period, i.e., in the interval of major ecological significance when mating takes place, the activity of stags was analysed by GPS telemetry. The data collected in the examined period indicate that 60% of the hinds were conceived between 31 August and 19 September. We demonstrated that conception rates differed significantly between the first and second half of the rutting period. At the beginning of the reproductive cycle, the high number of hinds on heat (oestrus synchrony) increased the activity of stags (harem herding) compared to the pre-rutting period. As the mating season progressed, the movement activity of stags increased more (searching behaviour), induced by the decreasing number of fertile hinds. Therefore, we found that the oestrus of hinds significantly influenced the movement activity of stags in red deer.

Útbetonok, víztartó edények, nagy tömegû vízépítési betonok stb. tartósságát nagymértékben befolyásolják a fiatal beton repedései.A beton megrepedésének a jelensége számos tényezõ egymásra hatásának a következménye. Nevezetesen a beton elõ-ször köt, azután szilárdulni kezd. A beton szilárdulása révén ellenáll az egyidejûen létrejövõ zsugorodási alakváltozás-nak. A zsugorodás hatására, mivel az nem jöhet létre szabadon, lassú alakváltozás is fellép, s ez a zsugorodási feszült-ségeket kissé csökkenti. A cement hidratációhõje, valamint a külsõ hõmérséklet hatására a betonban hõmérséklet-kü-lönbség következik be. A fizikai és mechanikai tényezõk egymásra hatásának eredményeként akkor lép fel repedés, ha a zsugorodásból és a betonban kialakuló egyenlõtlen hõmérséklet-eloszlásból keletkezõ feszültségek túllépik a beton húzószilárdságát, a hatásukra fellépõ alakváltozás eléri a beton nyúlóképességét.A kutatók és a gyakorlati szakemberek arra töreked-tek, hogy kimutassák a befolyásoló tényezõk hatását a beton repedésérzékenységére. Coutinho [1] gyûrûs vizsgálata abból állt, hogy vasmag köré körgyûrût betonoztak, melyet a betonozás után azonnal állandó relatív lég-nedvesség-tartalmú és hõmérsékletû térben helyeztek el. A repedésérzékenység mértéke az a betonozástól eltelt idõtartam volt, amikor a gyûrû az együttes tényezõk hatására megrepedt. A beton vizsgálatához 70-80%, a habarcs vizsgálatához 55% relatív légnedvességû és 20 °C hõmérsékletû tárolóteret ajánlott.Ilyen kísérlettel az Építõanyagok Tanszéken is próbál-koztunk, de az eredmények nem voltak megbízhatók.Springenschmid [2] útbetonok repedésérzékenységének vizsgálatára az 1. ábrán feltüntetett repesztõkeretet használta. A kísérlethez kialakított próbatest keresztmetszete 10 x 10 cm, egyenes szakaszának hossza 100 cm volt. A gerenda a két végén mereven befogottnak tekinthetõ (hosszirányban gátolt alakváltozás), mivel a távolságtartó acél-rudak nagy átmérõjûek, és hõtágulási együtthatójuk nagyon kicsi.A kísérleteket klímakamrában végezték, és igyekeztek ugyanazokat a körülményeket létrehozni, mint amelyek az útpálya betonjában is megvannak. A kísérlet során mérték a betonhõmérsékletet és a próbatestben fellépõ feszültséget.Az összes eredményt figyelembe véve Springenschmid a kísérletbõl az útbetonépítésre vonatkozóan a követke-zõ gyakorlati következtetéseket vonta le. a) A betont nyári idõben lehetõleg minél kisebb hõ-mérsékleten kell bedolgozni, mert a betonhõmérséklet-nek döntõ hatása van a repedésérzékenységre. A napsugárzás ellen védõsátorral, a megkötött betonra víz permetezésével el kell érni, hogy a beton 30 °C-os léghõmér-séklet esetén 8 órás, 20 °C-os léghõmérséklet esetén 12 órás koráig csak kismértékben melegedjék fel. b) A nulla feszültségû hõmérsékletnek megfelelõ kor (30°C esetén 12 óra, 20 °C esetén 18 óra) után a beton lassan hûlhet le. Ezt -szélsõséges hõmérséklet esetén -hõszi-getelõ takarással lehet elérni. c) Van egy kritikus kor, amikor a beton különösen ér-zékeny a megrepedésre. Ez 30 °C-os friss beton esetén 8-14 óra, 20 °C-os friss beton es...

The capillary system of porous materials has significant influence on both strength and durability. In present research the influence of coatings on concretes was tested. The effect of coatings (having one or two components) for increasing the water tightness of concrete was tested by detailed chemical and physical analysis. The two-component coatings had lower porosity, water absorption and capillary suction, than the one-component, cement based premixed mortars. The vapour permeability of coated concrete specimens with one-component material was more than one order higher, than that of specimens with two-component coatings. The latter ones resulted a resistance against water pressure of 3 to 4 bars, depending on the thickness.