In the 1990s, retail networks were transformed dramatically in East Central European countries. This paper focuses on the transition of the inner spaces of Czech and Hungarian cities that has been accelerated by large-scale retail investments that formed new foci for retailing, differentiated city centre shopping facilities and changed the frequency, direction and length of shopping trips. In this way, new dimensions of social inequality emerged within cities. The differentiation process rests on the capacity for adaptation to changes in the retail network and shopping behaviour, which correlates strongly with the social status of shoppers. The changes are also put in the context of urban/regional planning which, to date, has not articulated adequate answers to emerging social and land use conflicts.

ABSZTRAKT: Tanulmányunkban a szakmai diskurzusokban hátrányos helyzetűként megjelenített rurális térségekre fókuszálunk, azok marginalizációs folyamataira helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontunk az, hogy a marginalitáskoncepció releváns értel-mezési keret a "leszakadó" vidéki térségek társadalmi problémáinak megértéséhez. Az ilyen térségekben élő-működő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok -helyi lakosok és gazdasági szereplők -napi gyakorlatain keresztül vizsgáljuk azokat a mechanizmusokat, amelyekkel újratermelődnek a gazdasági-társadalmi hátrányok, a függőségek és a kirekesztettség. Írásunkban amellett érvelünk, hogy egyrészt a társadalmi marginalizálódás és a térbeli hátrányok halmozódása nem választhatók el egymástól; a vidéki terek marginalizálódása az ott élő-működő egyének, csoportok marginalizálódását is eredményezi, tovább rontva a térség helyzetét; másrészt hogy a vidéki terekben élő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok maguk is arra kényszerülnek, hogy napi gyakorlataikkal fenntartsák/újratermeljék saját (marginalizált) helyzetüket a fennálló társadalmi-térbeli struktúrák keretei között. Következtetéseinket négy magyarországi -a társadalmi és a térbeli marginalizáció számos összetevőjét hordozó -terepen végzett empirikus vizsgálatra alapozzuk.

This book takes its starting point by considering a threefold polarisation within the EU: an increasing demographic concentration in and around the bigger cities with population decline in many other regions, economic development favouring a smaller number of capital and metropolitan regions with seemingly less economic prosperity in most other regions as well as a spatially and socially uneven distribution of wealth with a growing number of people feeling neglected and favouring rightwing conservative or even extremist political positions in a number of 1