A kötet a Creative Commons BY-NC-SA 2.5 HU licenc alapján, megfelelő hivatkozással, nem üzleti, tudományos vagy ismeretterjesztő célokra szabadon felhasználható.

No abstract

A kötet a Creative Commons BY-NC-SA 2.5 HU licenc alapján, megfelelő hivatkozással, nem üzleti, tudományos vagy ismeretterjesztő célokra szabadon felhasználható.

Budapest III. kerületében, a Graphisoft Park bővítése kapcsán a Budapesti Történeti Múzeum részéről folytattunk megelőző feltárásokat 2019 szeptemberétől december közepéig, majd 2020 március végétől augusztus közepéig, az óbudai Duna-part Aquincumhoz közeli részén. Az ásatások során egy összetett, többkorszakú, helyenként többrétegű lelőhely részletei bontakoztak ki, amely bár régóta ismert és kutatott, így is bőven tartogatott izgalmas, előre nem látott meglepetéseket, melyekről az alábbiakban kívánunk röviden beszámolni.

Budapest XIV. kerületében, közvetlenül a Rákos-patak mellett tervezett beruházások előtt folytatott feltárás során került napvilágra egy, a középső bronzkor időszakára datálható település. Az őskori közösség a patakot szegélyező, jellemzően ármentes magaslaton hozta létre települését. A lelőhely tafonómiai viszonyai különlegesnek mondhatók. A feltáráson tett megfigyelések során bebizonyosodott, hogy egy megnövekedett vízhozammal, illetve elöntéssel összefüggésbe hozható környezeti esemény hatására temetődhettek be a középső bronzkori település objektumai. Az árkokban, tárolóvermekben és víznyerőkben feltárt iszapréteg megfelelő körülményeket biztosított a benne lévő botanikai anyag fennmaradásához. A lelőhelyen végzett szisztematikus mintázás során a szemmel látható, nedves megtartású faanyag felgyűjtése és szakszerű tárolása mellett, karpológiai vizsgálati céllal is több üledékminta begyűjtése valósult meg. A faanyagok taxonómiai vizsgálata, valamint a mag- és termésmaradványok alapján rekonstruálhatóvá vált a lelőhely egykori környezete. A famaradványok által jelölt élőhelyek sorában az ártéri ligeterdők mellett magasabb térszínek társulásalkotó fajai is előfordulnak. Ez arra utal, hogy a korabeli közösségek a környezetükben lévő erdőtársulások egyes fajait szelektíven hasznosították, tudatosan kiválasztva az adott célhoz alkalmas fajt. A karpológiai anyag alapján a patakmeder és annak közvetlen környezetében található hidromorf talajú élőhelyek és életközösségek pontos képe festhető fel.