No abstract

No abstract

Kulcsszavak:hely szelleme regionális tudomány településimage településmarketing A hely szelleme széles körben elterjedt, kizárólag egy tudományhoz, tudományághoz nem köt ődő kifejezés. A szépirodalmi témájú írásokon túl megtalálható a posztmodern építészet és a szociológia fogalomrendszerében is. A dolgozat célja az egyes fogalmi megközelítések bemutatása mellett a genius loci értelmezése a regionális tudomány rendszerében, illetve jelentéstartalmának elválasztása a behaviorista földrajz "településimage" és "sense of place" (helyérzet) fogalmától. BevezetésTanulmányunk a "hely szelleme", a "genius loci" fogalomkörét elemzi. Célunk ezen összetett, sokrét ű kifejezés magyarázata, továbbá a regionális tudomány és a földrajztudomány fogalomrendszerébe való illesztése, és az ennek nyomán fellép ő, feltáruló kapcsolatok elemzése. Írásunk terjedelmi korlátai miatt természetesen nem térhetünk ki e kapcsolatrendszer minden elemére (így például kimarad elemzésünk-ből az egyik legaktuálisabb viszony, a globalizáció és a hely szellemének összefüg-gésrendszere). Genius loci A fogalom eredete: a Római Birodalom kora és a római mitológiaA fogalom eredetének tisztázásához a genius szó jelentését kell el őször bemutatnunk. E latin szó a gens -nemzetség, és a gigno -nemzeni, szülni, teremteni szavakkal rokonítható, illetve szavakból eredeztethet ő. A geniust eredetileg a nemzetségek isteneként tisztelték. Majd különböz ő jelentés-módosulásokon ment át. Így később a család urának, a férfi bels ő erőinek, képességeinek megtestesít őjét látták benne. Hozzá imádkoztak a családfő születése napján. A család, a nemzetség szaporodási képességét, önfenntartó erejét vigyázta. A genius n ői megfelel ője a junó (iunó) volt. Kultuszának minden formájában kígyó alakban képzelték el.Az individualizmus terjedésével és a görög daimón, ősszellem görög felfogásának térhódításával fokozatosan az egyén természetes vágyainak, kívánságainak megtestesítője lett, a bels ő tulajdonságok megszemélyesít ője, aki együtt születik az emberrel, irányítja a cselekedeteit, az ember halála után pedig a föld közelében bolyong, vagy egyesül az istenekkel. A szabad emberek a saját, a rabszolgák az uruk geniusára esküdtek fel. A geniusnak fogadalmi feliratokat, oltárokat készítettek. A fogalom jelentésének kiteljesedésével már az egyes helyeknek, városoknak, utcáknak, tereknek, továbbá né-peknek, testületeknek, katonai szervezeteknek is lehetett geniusa. Így a római nép geniusának szobra a Forum Romanumon állt, Róma geniusának pedig egy pajzsot szenteltek a Capitoliumon. A genius vallásos szerepe különösen a császárkorban erősödött meg, ekkor a császárok geniusának kultusza is nagyon jelent ős volt (Trencsényi-Waldapfel 1983; Tokarev 1988; Éleszt ős 1993;Széky 1994). A régi római jelentés a genius loci kifejezéssel tehát a hely szentségét hangsúlyoz-ta, ami abban jutott kifejezésre, hogy az emberek vagy egy különleges istenség számára szentelték meg a helyet, vagy oltárt állítottak ott egy helyi istenségnek (Loukaki 1997).Példákat a római mitológiából vehetünk. Aeneas...

This study is based on a non-representative, national level survey sample whose main purpose is to interpret the general population's understanding of climate change. The study also provides an examination of correlations between climate change concerns and the taking of individual action as well as the relationship between pro-environmental thinking and climate change scepticism. Our results show a moderate correlation between the general population's concerns and the professional views on the subject, known in the literature as the New Environmental Paradigm scale and Scepticism scale, but a significantly weaker correlation when it comes to taking action against climate change. Factors relating to the respondents, such as residence settlement type, education level, gender, age, personal and social values, or casual attributions in relation to climate change heavily influence this weaker correlation. Most respondents assessed climate change as a current (urgent), but geographically remote phenomenon. This is a clear indication of problems associated with cognitive conceptualization and the localization of climate change in communication. The target audience must be taken into account when designing climate change communications because interpretations of climate change can vary widely and cover a broad range attitudes ranging from concern about to issue all the way to climate change scepticism. This also applies to views concerning responsibility for climate change with some believing it is a political responsibility and others believing it is a scientific responsibility.

A 21. század gyorsuló világában egyszerre vágyunk a pezsgő nagyvárosi létre és a csöndes, megnyugvást nyújtó természetes környezetre. A csökkentett sebesség, az emberlépték, a kis- és középvárosokban érhető még tetten nyomokban. A pénzvilág és ipari fejlődés csomópontjaitól távolabb létezik egy olyan város és életforma, amely lassabban növekszik, komótosan, megfontoltan fejlődik. Mérete és szerkezete folyamatosan változik, társadalmi és kulturális mintázata átalakul. A társadalmi átrendeződés, a krízishelyzetek nem csak szerepváltoztatásra, hanem új funkciók felvállalására is kényszerítik a településeket. A város szétterül és birokba veszi az őt körülölelő teret. Dinamikus és kooperatív együtt fejlődés vagy hierarchikus és lassuló egymásra épülés képzelhető el. Az új szerkezetek fenntarthatósága, az innováció-vezérelt erőltetett növekedés, újra és újra felveti az élhetőség kérdését is. A Soproni Egyetem kutatócsoportja és a városkutatás magyarországi legkiválóbb kutatója, Szirmai Viktória professzor asszony kitartó és következetes vezetésével, esettanulmányokon keresztül mutatja be a magyar középvárosok egy szeletének 21. századi evolúcióját. Sopron, Eger, Békéscsaba és Kaposvár más-más geopolitikai helyzetben keresi az előretörés lehetőségeit. Eltérő a demográfiai struktúrájuk, eltérő a gazdasági környezetük, eltérő a városhálózatban betöltött szerepük és jelentőségük, ugyanakkor útkeresésük hasonlatos. A kötet szerzői az olvasó számára mélységi betekintést nyújtanak a középvárosok történeti fejlődésébe és a jövőbeni fejlesztési lehetőségeibe egyaránt, új modellt alkotnak, új utakat keresnek maguk is. A regionális tudomány ismét gazdagabb lett egy nagyszerű elemző kötettel, melyhez szívből gratulálok.