Háttér és célkitűzésA tehetségmenedzsment (TM) a digitalizáció, a demográfiai változások és a COVID –19 munkavállalókra gyakorolt és gazdasági hatásai kapcsán egyre aktuálisabbá válik mind regionális, mind szervezeti szinten. A „tehetségfüggés” fokozottan érvényesül az innováció-és tudásorientált fejlett társadalmakban, valamint recesszió idején, amikor erősödik annak az esélye, hogy a legtehetségesebb szakemberek kiáramlanak egy adott országból. A TM nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a szervezeti TM jellemző eszköztárát és az elmúlt évtizedekben történt legfőbb változásokat, a jövőre irányuló tendenciákat.MódszerHazai és nemzetközi szakirodalmi forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.Eredmények és következtetésekA nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához. Bemutatjuk a szervezeti TM hatékony módszereit, jó gyakorlatait, hatásait a szervezetre és az egyénre nézve, valamint az esetleges pszichológiai kockázati tényezőket.Background and objectiveTalent management (TM) is becoming increasingly relevant in the context of digitalization, demographic change and the economic and economic impact of COVID-19, both at a regional and organizational level. “Talent dependency” is increasingly prevalent in innovation-and knowledge-oriented advanced societies and in times of recession. In such a situation, the chances of the turnover of most talented professionals increase. TM is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the standard toolkit of organizational TM and the main changes and future trends of the last decades.MethodWe processed and synthesized domestic and international pieces of literature.Results and conclusionsWe considered based on the international literature review, that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run. We present the effective methods, acceptable practices, effects of the organization TM on the organization and the individual, as well as possible psychological risk factors.

Háttér és célkitűzésA tehetségmenedzsment (TM) nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Ugyanakkor a tehetség fogalmának szervezetpszichológiai, munkahelyi kontextusban történő konceptualizálása lényeges lépés a megfelelő gyakorlati alkalmazás tekintetében, és ezáltal a hatékony tehetségmenedzsment kialakítása szempontjából. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a tehetség(ek)ről való gondolkodás szervezeti sajátosságait, a párhuzamosan futó elméleti megközelítéseket, a munkahelyi TM történeti gyökereit, kialakulásának körülményeit.MódszerHazai és nemzetközi szakirodami forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.Eredmények és következtetésekA nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához.Background and objectiveThe field of Talent Management (TM) is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the organizational features of thinking about talent(s), theoretical approaches running in parallel and the historical roots of TM at work.MethodWe processed and synthesized Hungarian and international pieces of literature.Results and conclusionsBased on the international literature review we considered that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run.

Adolescence is a turbulent stage of development for both adolescents and their families. Family communication remains one of the major means to adjust to developmental tasks in this stage. Since personality traits have a profound effect on the process of communication, Dark Triad (DT) traits were hypothesized to negatively influence family communication. We wanted to further explore the actor and partner effects of family members’ DT traits on their perceptions of family communication. Ninety-eight families (N = 294) with convenience sampling were recruited for our study. All three family members (i.e., fathers, mothers, and adolescent children) reported their level of DT traits on the Short Dark Triad and perceived quality of family communication on the Communication scale of the Family Adaptability and Cohesion Evaluation Scale-IV. We classified families based on members’ level of DT traits, but no significant difference in mothers', fathers', and adolescents' perceptions of family communication was found across types of families. Results of triadic extensions of the actor-partner interdependence model showed that mothers' and adolescents' levels of Machiavellianism negatively affected family communication as perceived by fathers and mothers, respectively. Fathers' level of narcissism affected adolescents’ perceptions of family communication negatively. Fathers' level of psychopathy had a negative effect on their own and mothers' perceptions of family communication. Results are in line with general findings about DT traits and highlight their influence in affecting family communication. Specific actor and partner effects are discussed with regard to family roles.

Currently narcissism is considered one of the most widespread modern "diseases". As a consequence, its different types (grandiose and vulnerable narcissism) have been approached from several different perspectives. The present research attempts to investigate the differences between the two types of narcissism and their links with different cognitive components that are connected to these personality traits. The primary aim of our study is to investigate the maladaptive schemas (entitlement, vulnerability, emotional deprivation) and cognitive evaluation systems (self-esteem, systemizing-empathizing) associated with narcissism. In order to ensure the associations of the observed constructs, we used correlational and a specific form of structural equation modelling (SEM), pathway analysis.The results show that the early maladaptive schemas have a large impact on the development of narcissism and on the empathizing system. The different subtypes of narcissism have different effects on self-esteem, while gender and age have a minor effect on self-esteem and the empathizing system too. Hopefully, these empirical results can be applied in counselling as well as in clinical practice.