Using the theory of exploded numbers by the axiom–systems of real numbers and euclidean geometry, we introduce a geometry in the three–dimensional space which is different from the euclidean-, Bolyai – Lobachevsky- and spherical geometries. In this part the concept of extra-line and extra parallelism are detailed.

No abstract

No abstract

No abstract

Az Észak-magyarországi Paleogén-medence perspektivikus szénhidrogének kutatása szempontjából. A kutatási lehetőségek megítéléséhez azonban elengedhetetlen a medencealjzat domborzatának, ill. az üledékkitöltés szintjeinek helyes ábrázolása. A Salgótarjáni- és Ózdi-részmedence területén a medenceperemi kutatófúrások alapján készült, országos léptékű prekainozoos medencealjzat térképek a szeizmikus mélységszelvények alapján pontosíthatók. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) szakemberei szeizmikus, gravitációs és mélyfúrási adatok újrafeldolgozása, újraértelmezése alapján elkészítették a terület részletes, nagyobb felbontású prekainozoos medencealjzat térképét, és az üledékkitöltés vezérszintjeinek térképeit. Az itt bemutatott eredmények alapján a paleogén medence aljzata a medenceperemektől Bárna település alatt (Salgótarjántól 10 km-re K felé) 3400 méter tengerszint alatti mélységig süllyed. A geofizikai adatok együttes értelmezése szerint a Salgótarjáni- és az Ózdi-részmedence között jelentős eltérés van mind az aljzat mélysége, mind a medencét kitöltő üledékrétegsor tekintetében. A gravitációs medencemodell két sűrűségmodellel közelíthető, amelyek között egy átmeneti zóna is van. A szeizmikus értelmezés alapján a részmedencék paleogén–alsó-miocén üledékkitöltésében öt vezérszint követhető, a nyugati részen (Salgótarjáni-részmedence) nagy vastagságban találhatók idősebb oligocén üledékek, míg az északkeleti területen (Ózdi részmedence) a fiatalabb oligocén és miocén képződmények dominálnak. A potenciálisan anyakőzetként számontartott összletekről mélység- és vastagságtérképek készültek. Ezek szerint a medence nyugati részének mélyzónája kiterjedtebb, mint azt a korábbi áttekintő térképek ábrázolják. A terület kőolaj és földgáz előfordulásai és indikációi azt jelzik, hogy a Salgótarjáni-részmedencében a szénhidrogének anyakőzetei érettek, a felhalmozódások pedig az anyakőzetekben, vagy azok szűk környezetében lehetnek, mert a szénhidrogén migráció korlátozott. A vitrinit reflexió adatok szerint a medenceperemeken a jelenleg felszín közelben lévő megmintázott kőzetrészek szerves anyaga korábban a jelenleginél mélyebben volt eltemetve, és a kőolajképződés kezdeti fázisának közelébe jutott. A Salgótarjáni-részmedencének a korábban várhatótól jelentősebb kiterjedése és mélysége, a várható szénhidrogén anyakőzetek mennyisége és érettsége alapján a terület CH potenciálja jelentősebb lehet a korábbi megítélésnél. A térképek, és a szakirodalomból ismert szénhidrogén-földtani adatok alapján becslés történt az anyakőzet összlet által generált szénhidrogén mennyiségre, amely az értékelés szerint a 100 millió m3-t is meghaladhatja.