Aim: Anorexia nervosa is a complex psychiatric disorder posing a rapidly increasing burden on modern societies. Our purpose was to clarify perceptualmotivational aspects of gustatory disturbances in the disease. Methods:A taste reactivity test, with the use of all five primary qualities in two concentrations, was performed in restrictive-type anorexic patients, and their hedonic evaluations were compared to those of agematched healthy control subjects.Results: The patients gave significantly lower pleasantness scores for pleasant taste stimuli compared with controls. The differences were the greatest for the lower concentration sucrose, umami and sodium chloride. Ratings given for the aversive taste stimuli were similar in both experimental groups. Conclusion:Our findings contribute to a better understanding of complex symptoms of anorexia nervosa, and may also help to develop more effective cognitive-behavioral therapies.

Az irodalmi áttekintés célja a testkép és a testképzavarra vonatkozó szerteágazó vizsgálatok eredményeinek egységes keretbe emelése. A testkép fogalma összetett, számos aspektusból értelmezhető. A tanulmány első része kitér a testkép fejlődésének életkori sajátosságaira, a testre fókuszált figyelemre, a testnek az identitás kialakulásában játszott korai és fontos szerepére, bizonyos kamaszkori sajátságokra, a nemi különbségekre, illetve a testkép(zavar) stabilitá-sára, amely akár egy életen átívelő vonásként is megjelenhet. A második részben a testkép szerveződése áll a fókusz-ban. A feldolgozási folyamatokról szóló kutatási eredmények ismertetése mellett helyet kap az érzékelés pontosságá-nak kérdése, és az embodiment, a testi azonosulás fogalma is. Harmadik téma a testképzavar, amely először különböző kontinuumok részeként kerül kifejtésre, majd megjelenik a klinikai értelemben vett testképzavar, illetve az erre irányuló komplex vizsgálatok, a testképzavar esetleges state és trait aspektusai. Orv Hetil. 2017; 158(19): 723-730. Kulcsszavak: testkép, identitás, testképzavar Body image and body image distortionThe aim of this literature review is to integrate the results of various studies regarding body image and body image distortion into a unified framework. The concept of body image is complex and can be interpreted from multiple points of view. The first part of the study touches upon different age characteristics, attentional focus on the body, the early and important role of the body in identity formation, specific features in adolescence, gender differences, and the often-observed stability of body image (distortion), which may be present as a (trait) marker throughout the lifespan. The second part focuses on the organization of body image. The results of different studies on cognitive information processing are reviewed, the question of perceptual accuracy is addressed and the concepts of embodiment are examined. The third topic is body image distortion. First, the concept is contextualized along different continua, then discussed in a clinical sense along with the complexity of diagnostic methods, as well as the state and trait aspects of body image distortion. ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYTanulmányunkban a testképre és a testképzavarra vonatkozó kurrens kutatási eredményeket foglaljuk össze klinikusi szemszögből. A témát elsődlegesen az evészava-rok -azon belül is az anorexia nervosa -tükrében tekintjük át, nem térünk ki egyéb, testképzavarral járó állapotok elemzésére. A testkép fogalma és fejlődéseA testkép fogalma az elmúlt évtizedekben sokat változott a magyar szakirodalomban. A fogalom korábbi tisztázat-lansága és a pontos definíció hiánya sok esetben ellentmondást szül a tudományos közleményekben [1]. Szabó

Összefoglaló. Az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM-) betegek körében az evészavarok előfordulása az átlagpopulációhoz képest körülbelül kétszeresre tehető. Ez a komorbiditás különösen veszélyes mind a magas mortalitási rizikó, mind a súlyos szövődmények lehetősége miatt. Az evészavarban szenvedő, T1DM-mel élő gyermekek és fiatalok hatékony kezelése a diabetológusok, pszichiáterek, pszichológusok, nővérek és dietetikusok összehangolt munkájával valósítható meg. Közleményünkben egy 14,5 éves, T1DM-mel élő, anorexia nervosával diagnosztizált páciensünk multidiszciplináris terápiáját mutatjuk be, kiemelve a különböző szakemberek együttműködésének főbb metszéspontjait. A szoros diabetológiai gondozással párhuzamosan az anorexia nervosa terápiájában a protokollok ajánlásaival megegyezően családterápiát és kognitív viselkedésterápiás elemekkel bővített egyéni terápiát alkalmaztunk. A terápiás folyamat összesen 18 hónapig tartott. Esetünk korábban le nem írt diabetológiai érdekessége, hogy a számottevő súlycsökkenéssel párhuzamosan betegünk inzulinigénye a töredékére csökkent, ami jelentős mértékben érintette a bazálisinzulin-szükségletet is. Orv Hetil. 2021; 162(33): 1341–1346. Summary. The incidence of eating disorders is approximately twice as high in type 1 diabetes mellitus (T1DM) compared to the general population. Comorbidity is related to potentially severe organ complications and consequently higher mortality risk. The effective treatment of eating disorders in T1DM is provided by the teamwork of diabetologists, psychiatrists, psychologists, nurses and dietitians. The purpose of this paper is to present the multidisciplinary treatment of a 14.5-year-old adolescent with T1DM and diagnosed with anorexia nervosa, focusing on the cooperation of the professionals. In line with the current guidelines, both family therapy and cognitive behavioral therapy-informed individual psychotherapy were applied beside the strict diabetes control. Her therapy process lasted 18 months. The unusual diabetological aspect of our case is that the significant weight loss was associated with highly decreased insulin requirement affecting also the basal insulin requirements. Orv Hetil. 2021; 162(33): 1341–1346.

No abstract

No abstract