PurposeThe objective of our cross-sectional study is to explore the adherence behavior of patients with type 2 diabetes mellitus (T2DM) by examining the association between the various types of adherence. The success of diabetic therapy partly relies on patient motivation, psych-odemographic variables (self-efficacy, health literacy, and health locus of control [HLOC]), and adherence. The aim of our research was to explore the attitudes of T2DM patients toward medication and lifestyle therapy, thus gaining a deeper insight into the role of adherence-determining parameters in disease management.Patients and methodsThe sample for the present study consisted of 113 T2DM inpatients (75 women and 38 men) with a mean age of 60.56 years (SD=12.94, range: 20–85 years) diagnosed with T2DM for an average of 13 years (SD=8.23). Participants completed the Diabetes Adherence Questionnaire conceptualized by the research team in accordance with the mapping of psychological and psychosocial parameters. We examined the associations between variables using Spearman’s rank correlation. Multivariate regression analysis was used to examine predictive variables for adherent behavior. In addition, we attempted to examine factors with a negative effect on adherence using factor analysis.ResultsBased on our results, a high level of medication adherence negatively correlated with lifestyle adherence. Multivariate regression analysis showed that blood glucose monitoring adherence is mostly predicted by social–external HLOC, diabetes self-efficacy, and internal HLOC, while dietary adherence is predicted by the patient’s self-efficacy and duration of the illness. Additionally, understanding and following the diabetes treatment were significantly associated with dietary adherence and high levels of patient self-efficacy, while health literacy was mostly predicted by internal HLOC.ConclusionAdherence to medication, diet, glucose monitoring, and physical exercise showed different levels in T2DM patients and were in association with psychodemographic factors.

This study presents the basic features and community structure of the US inventor mobility network between 1999 and 2010, based on an analysis of patent documents. Since mobile inventors have proved to be among the most effective knowledge mediator entities, this mobility network can be seen as a knowledge diffusion network among innovative companies. During the investigation, we identified the basic features of the network, such as short effective diameter and scale-free degree distributions, and we also demonstrated the central nodes, community structure, and hidden core of the network. Our results indicate that there is a small number of nodes that can effectively absorb knowledge from the network and pool it. We also find that this core mostly consists of IT and semiconductor companies as well as the largest universities in the USA.

stiffness and pulse wave velocity / Aorta and carotid arteries 137 (0.94 to 1.01) p = 0.096; Obesity OR = 0.47 (0.29 to 1.77) p = 0.003 and Diabetes OR = 2.41 (1.15 -5.05) p = 0.020. Conclusions: According to the results obtained, genetic polymorphisms variables were not in the multivariate analysis equation to determine the increase of the PWV, which can be explained either by being included in the selected variables such as hypertension, or on the other hand, they may not have enough strength to remain in the equation. So, according to this study, PWV has much more to do with behaviors and traditional risk factors than the genetic heritage.P883 Endothelial dysfunction, pulse wave velocity and augmentation index are correlated in subjects with systemic arterial hypertension?

buzás norbert-Kiss istVán márton-PaPP magor a háziorvosi prevenciós tevékenység össztársadalmi költségei A krónikus betegségek visszaszorításában kiemelkedő szerepe lenne a háziorvosi prevenciós tevékenységnek. Ennek össztársadalmi költsége korábban csak nehezen volt megbecsülhető, mert a hazai háziorvosi rendszer-szervezetét és költséghatékonyságát tekintve-ma még nem alkalmas átfogó szűrőprogramok lebonyolítására. A svájci hozzájárulással megvalósuló Alapellátás-fejlesztési Modellprogram keretében létrehozott praxisközösségekben folyó prevenciós tevékenység azonban lehetőséget teremtett arra, hogy részletesen tanulmányozzuk az ilyen megelőző, illetve a hozzá kapcsolódó egészségfejlesztési tevékenységek tényleges költségeit. Elvégeztük a praxisközösségek teljes költségelemzését, költség nemek és költségviselő tevékenységek/szolgáltatások szerint, valamint költséghatékonyság szempontjából. Meghatároztuk a praxisközösség átlagos működési költségét, a páciensek egészségiállapot-felméréséig való eljuttatásának, illetve magának az állapotfelmérésnek a költségeit, utóbbit a praxisközösségre és a teljes hazai populációra vonatkozóan is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I18, E69. az elmúlt években magyarországon is jelentősen megnőtt a nem fertőző krónikus betegségek (diabétesz, magas vérnyomás, daganatos betegségek stb.) gyakorisága (KSH [2014]). ezek visszaszorításában kiemelkedő szerepe van a megelőző népegészségügyi szolgáltatásoknak, azon belül is a szűrővizsgálatoknak. az ellátottakkal rendszeresen érintkező háziorvosnak kellene a szűrővizsgálatok meghatározó szereplőjének lennie, de jelen formájában a hazai háziorvosi rendszer-működési filozófiáját és szervező elveit tekintve-nem alkalmas a hatékony szűrés megvalósítására. a svájci hozzájárulással megvalósuló alapellátás-fejlesztési modellprogram 1 lehetőséget teremtett arra, hogy az egyedi praxisokból szerveződő praxisközösségekben 1

No abstract