No abstract

A business marketing mint a marketingtudomány jellegzetes alkalmazási területe határozott szakmai, elméleti fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. Jelen tanulmány – a tudományos identitás jegyeit keresve – felvillantja az industrial, a business marketing történetének fő állomásait, diszciplináris alapjait, a meghatározó elméleti megközelítéseket és az aktuális kutatási kérdéseket, trendeket. A tanulmány második része, az egyik meghatározó kutatási kérdést, az innovációorientáltságot vizsgálja. Az elméleti modellek és a szerző többéves, saját kutatási programjának eredményei megerősítik, hogy a business piacokon is az – összehangolt, innovációportfólióra épülő – "innovációs versenyelőnyök" határozzák meg a vállalkozások sikerét, melyet hatékony marketingképességek és -tevékenységek kell, hogy támogassanak.

A marketingkoncepció építőköve, klasszikus eleme a vevőorientáció, mely alatt "… olyan gondolkodásmódot és gazdálkodási gyakorlatot értünk, amely a vállalat minden döntését (termelési, fejlesztési, értékesítési, pénzügyi stb.) a vevő kívánságainak rendeli alá. (Bauer & Berács, 2006, p. 16)." A marketing számára ez leginkább hármas feladatot jelent, úgymint a vevőismeretet, a vevői, fogyasztói magatartás folyamatos vizsgálatát, kutatását, NEUROMARKETING ATTITŰDÖK, MÓDSZEREK ÉS HATÁSOK A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV DÖNTÉSEKRE NEUROMARKETING ATTITUDES, METHODS AND THEIR IMPACTS ON THE ON STRATEGIC AND OPERATIVE MARKETING DECISIONS PISKÓTI ISTVÁN -NAGY LÁSZLÓ Az elmúlt tíz év nemzetközi marketing-szakirodalmában egyre szaporodó -elméleti és gyakorlati példákat felmutatóneuromarketing-tanulmányok az élénk vita, az eltérő megközelítések ütköztetéséről is szólnak. Egyes kutatók elutasítják mondván, hogy lehetetlen általánosítható képet, képleteket találni a gondolkodásról, hiszen az az egyén személyes tapasztalataitól, értékeitől, karakterétől függ. Mások szakmai, etikai kérdésekre hívják fel a figyelmet, hogy a neuromarketingen alapuló technikák korlátozhatják az egyén döntési függetlenségét. A neuromarketing-hívők a fogyasztó megismerésének új módszereinek előnyeit vizsgálják, igazolják, kimutatva, hogy ezek jelentősen tudják növelni a cégek marketing-, piacbefolyásolási tevékenységének hatásosságát, hatékonyságát. A szerzők tanulmányukban e nemzetközi tapasztalatokra is épülően vizsgálják a hazai marketingkutatók, gyakorlati szakemberek neuromarketinggel kapcsolatos attitüdjeit, kiemelve a marketing számára fontosnak tűnő, a fogyasztói döntések érzelmi meghatározottságának vizsgálatát szolgáló néhány neurotudományos eredményt, konkrét példával illusztrálják a neuromérések használatának eredményeit a márkaépítő reklámok hatékonyságának terén. Kulcsszavak: neuromarketing, fogyasztói neurotudomány, márkakutatás, marketingmix, marketingkutatásThe neuromarketing studies of the last fifteen years, despite their theoretical and practical results, are still in the center of a vital and sometimes passionate debate. Some researchers think that processes in brain, like decision making are so unique that it is impossible to identify a general formula to understand and influence them. Others believe that the ethical issues of neuromarketing are so delicate that as a marketing methodology, cannot be used as long as these questions are not properly regulated. Neuromarketing believers think that neuromarketing can offer the best and only way to better understand the needs and motives of consumers. This knowledge can help innovate better products and services, gaining a competitive edge and increase effectiveness. In this paper, the authors are examining, based on an international study, the attitudes of local marketing professionals and marketing academics towards neuromarketing researches. They are also trying to demonstrate through the results of a specific neuromarketing study, how useful a neuromarketing research can be, supporting ...

No abstract

A TANULMÁNY CÉLJA A kisvárosok fejlődési lehetőségei, versenyképessége, lakóhelyi vonzereje megerősödőben van, s ezáltal sajátos szerep adódik számukra a település-rendszerben (Cox-Longlands 2016.). E szerep ígéretes, sikeres formálását segítheti a slow alapú városfejlesztési filozófia és gyakorlat. (Osbaldiston 2013, Birkner és tsai 2017) A slow mozgalom leginkább a hagyományok jelentőségét, a minőséget, a környezetbarát mezőgazdasági termelést, illetve a helyi termékeket hangsúlyozza. Az alapelveikhez tartoznak továbbá az egészséges életmód, a helyi közösségek aktivitása, különösen a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Célunk a slow filozófia, s az abba integráltan beépülő slow turizmus bemutatása és alkalmazása a települések jövőépítésében. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kisváros-marketing kutatási program keretében 2020 őszén primer kutatást végeztünk a magyar 5000 és 20000 fő lakost számláló kisvárosok körében. Kisvárosok vezetői kérdeztük, hogy miként definiálják, hogyan élik meg a kisvárosi létet, hogyan ítélik meg adottságaikat, szerepüket a településrendszerben, milyen problémákkal küzdenek. A téma aktualitását és fontosságát mutatja a magasnak tekinthető válaszadási arány. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kisvárosok körében készült primer vizsgálati eredményeink szerint a turizmus kiemelten jelenik meg a településfejlesztési tervekben. A kisvárosok slow turizmusa igazi értékeket teremthet (Desalvo-Calzatti 2017), egyrészt a sokféle motivációjú, sok célcsoportot kielégítő, jelentős turistaforgalmú, korábban túlturizmussal küzdő nagyvárosi desztinációk gyógyító alternatívája, másrészt a turistaforgalomból eddig kimaradó, annak perifériáin megjelenő területek számára fenntartható, turizmusépítő perspektívát jelent (Pécsek 2008). GYAKORLATI JAVASLATOKAT Számos példa mutatja, hogy a slow filozófia a helyi identitásra, elégedettségre épülő, a helyi erőforrásokat fenntartható módon mozgató településfejlesztési alternatíva. Tanulmányunkban három olyan kezdeményezést mutatunk be, ahol a slow filozófia sikeresen alkalmazásra került a településfejlesztésben. Köszönetnyilvánítás: "A tanulmány az EFOP-3.4.3-16-2016-00015 számú „Főnix ME” - Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című projekt Oktatási Innováció (2. részprojekt) projektelem keretén belül, annak támogatásával készült."