2020-ban újabb gazdasági válság rázta meg a világot, amelynek mélysége meghaladhatja a 2008-as válságét. Ugyanakkor ez a recesszió eltér a korábbiaktól, a zuhanás mértékét nem a gazdaságok belső törvényszerűségei határozzák meg, hanem döntően a járványügyi korlátozások. Már a 2008-as válság hatására kialakult a jelenleg bevetett válságellenes eszköztár elemeinek zöme, azonban új elem a monetáris és fiskális politika összehangoltságának növekedése, alkalmazásuk gyorsasága. A gazdaságok a mélypontról alapvetően gazdasági tényezők által vezérelten – fiskális és monetáris politikai eszközrendszerekkel támogatottan – kapaszkodnak majd fel, de felmerülhetnek közben megtorpanást kikényszerítő járványügyi akadályok is. Problémát jelent továbbá, hogy akár több évre is szükség lehet a válság előtti kibocsátási szint eléréséig. Ez irányba hat a népesség elöregedése, a válságellenes eszköztár bevetésének többlépcsős jellege, az eladósodottság csökkentésének jövőbeni kényszere, az alkalmazott válságellenes gyógymódok mellékhatásai, a globális ellátási láncok újraszervezésének időigénye, a kínai növekedés lassulása, az amerikai gazdaság várhatóan lassú kilábalása és néhány európai ország fogyasztóinak túl magas megtakarítási hajlandósága is.

No abstract

Since the economic and financial crisis of 2008, proposals on economic policy devised on the basis of hysteresis have become the focus of economic sciences. This study presents some theories on the 2008 crisis and subsequent hysteresis, as well as related economic policy proposals. The crisis and hysteresis acted as theoretical catalysts and, by expanding the boundaries of previous main theories, sometimes produced significant results, and continue to do so to this very day. Hysteresis is also significant from the point of view of the Hungarian economy, as the crisis has hit the country particularly hard. However, as a result of the post-2010 economic policy shift, the government has been able to rebalance and put the economy back on a growth path. This can also be called a positive hysteresis, as the economy is growing steadily and faster than expected based on this trend. 1

No abstract

The year 2020 saw a new eco­nomic crisis shake the world more deeply than the 2008 one. This down­turn dif­fers from the pre­vi­ous ones: in­stead of the in­ternal pat­terns of the in­di­vidual eco­nom­ies, the pre­dom­in­ant factors to de­term­ine the pace of fall are the con­straints re­lated to the pan­demic. Al­though most of the cur­rently used anti-crisis tools had already de­veloped as a res­ult of the 2008 crisis, new ele­ments in­clude in­creased har­mon­isa­tion between the mon­et­ary and fiscal policies and the speed of their ap­plic­a­tion. The vari­ous eco­nom­ies will re­cover from the eco­nomic low point fun­da­ment­ally by eco­nomic factors, sup­por­ted by fiscal and mon­et­ary policy in­stru­ments, but pan­demic obstacles may emerge and com­pel them to halt. An­other prob­lem is that it may take sev­eral years to achieve pre-crisis out­put levels. This is due to pop­u­la­tion age­ing, the cas­caded de­ploy­ment of the anti-crisis tools, the fu­ture com­pul­sion to re­duce in­debted­ness, the side-ef­fects of the ap­plied anti-crisis rem­ed­ies, the time re­quired by the re­or­gan­isa­tion of global sup­ply chains, slow­down in China’s growth, the ex­pec­ted slow re­cov­ery of the US eco­nomy and the too high propensity to save on be­half of the con­sumers of cer­tain European coun­tries.