Előző cikkünkben a kor kihívásait jártuk körbe, és bemutattuk, hogy milyen válaszokat adtunk rájuk a győri tanítóképzésben a matematika, informatika és természettudományos tárgyak tanításakor. Most ezt a folyamatot folytatjuk úgy, hogy az új neveléstudományi, oktatásmódszertani problémákra igyekszünk megoldásokat találni a tanítóképzésben. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogy hogyan lehet összekapcsolni a különböző módszereket, tantárgyakat az ismeretszerzés komplexitását felfedeztetve. A 21. században felnövő generáció ismeretszerzésének folyamata megváltozik, a szemléltetés és IKT lehetőségeinek összekapcsolására mutatunk példákat az online tanulás és az osztálytermi gyakorlatok keretein belül az újnak tekinthető SAMR-modell segítségével.

Korábbi évben már foglalkoztunk a hagyományos és a digitális szemléltetés előnyeivel és hátrányaival; továbbá azzal, hogy hogyan lehet ezekkel az eszközökkel megismertetni a hallgatókat, és ezen eszközök oktatási módszertanát megvalósítani. Ezirányú vizsgálatunk folytatásaként már csupán a digitális ismeretekkel, eszközökkel foglalkozunk. Egy kutatás keretében kísérletet teszünk megvizsgálni, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a hallgatók a digitális világban, milyen a hozzáállásuk a modern oktatási eszközök, szoftverek alkalmazásához. Egy kérdőív keretén belül célunk volt felmérni azt, hogy a hallgatók milyen digitális programokat, applikációkat ismernek, amelyeket később, hivatásuk során felhasználhatnak. Rendkívül fontosnak tartjuk a mai modern időkben, amikor az információs és kommunikációs technológiák (később: IKT) a mindennapjaink részévé váltak, hogy felmérjük a hallgatók ezirányú tudását, mely vizsgálat eredménye segítségünkre lehet az IKT eszközök használatának fejlesztésében. Távolabbi célunk az eredmények tükrében egy olyan oktatási programot megalkotni, amellyel a hallgatókat segíthetjük a digitális oktatásra való felkészülésben a matematika tantárgy keretein belül, de a tanult ismereteket hasznosíthatják majd későbbi hivatásuk más területein, tantárgyainál is.

No abstract

In einer im Herbst 2022 durchgeführten Untersuchung untersuchten wir Kenntnisse in zwei Bereichen, von denen wir lange glaubten, dass sie voneinander unabhängig sind, nämlich die "geisteswissenschaftlichen" und die "formalwissenschaftlichen" Kompetenzen der Studierenden. Es ist keineswegs sicher, dass die geisteswissenschaftlichen, in unserem Fall die ungarische Sprache – und die formalwissenschaftlichen, hier die mathematische Kompetenz, völlig voneinander getrennt sind. Es kann sogar passieren, dass sie Gemeinsamkeiten haben. Unter anderem interessierten uns diese Gemeinsamkeiten bei der Untersuchung, bei der wir die grundlegenden mathematischen Kompetenzen und die ungarischen Sprachkompetenzen von Lehramtsstudentinnen und Lehramtstudenten des ersten und vierten Studienjahres an der Apáczai Csere János Fakultät für Pädagogik, Human- und Sozialwissenschaften der Széchenyi István Universität erfasst haben. Mit Hilfe einer Reihe von Aufgaben versuchten wir, Antworten auf unsere Fragen zu bekommen, wie mathematisches Wissen mit Grammatikwissen zusammenhängt und ob die in der Ausbildung verbrachte Zeit einen positiven Effekt auf das Wissen der Studenten hat. Wir wollten auch herausfinden, welche Arten von Aufgaben für die Studierenden problematisch sind. In Bezug auf diese Fragen formulierten wir die folgenden Hypothesen: Die Studierende im vierten Studienjahr schneiden sowohl in Mathematik als auch in der ungarischen Sprache besser ab, als die Studierende im ersten Studienjahr. Außerdem sind die Leistungen der Studierenden im ersten und vierten Studienjahr in Mathematik besser, als die in der ungarischen Sprache, da die Mathematikaufgaben kein Hintergrundwissen erfordern, die Aufgaben in der ungarischen Sprache hingegen nicht nur technisches, sondern auch lexikalisches Wissen erfordern. Unser Ziel ist es, die Ergebnisse dieser Umfrage bei der Umgestaltung unserer Ausbildung und unseres derzeitigen Lehrplans zu nutzen. Wir wollen die Fähigkeiten und Fertigkeiten unserer Studierenden so weit wie möglich fördern, ihnen ein noch gründlicheres Wissen zu vermitteln. Wir möchten erreichen, dass die gegenwärtig durchgeführte Untersuchung und die ausgewerteten Ergebnisse einen positiven Einfluss auf den zukünftigen Lehr- und Lernprozess in unserem Institut haben.

No abstract