Számos nemzetközi és magyar tudományos kutatás vizsgálja a számítógépek és az internet hatásait a társadalmi struktúrákra, a gazdaságra, az egyénre, és jelen esetben az oktatásra és a felsőoktatásra. Az IKT eszközöket már nem csupán az oktatás adminisztrációjában, hanem a teljes pedagógiai és tanítási-tanulási folyamatban is használják (Byungura et.al. 2016). Egyre hangsúlyosabbá válik az emberi erőforrások megmozgatásához az IKT-infrastruktúra kapacitások kiépítése az egyetemeken, kezdve a felsőoktatás politikától a végrehajtásig (Byungura et.al. 2016). Tanulmányunk az IKT kapacitásépítési stratégiák artikulációját vizsgálja és mutatja be mind az intézményi IKT-politika, valamint a létrejövő struktúra alapján. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a covid helyzet hatására az IKT-eszközök és a közösségi média platformjai révén milyen könnyen építhettek intézetünkben társadalmi kapcsolatot a hallgatók az oktatók, valamint az adminisztráció között. Ez a kialakult formális, és a mellé szövődő informális struktúra az online felsőoktatási rendszer gyors reagálású átalakításában elengedhetetlen megtartó erővel bírt. Továbbá vázoljuk, hogy a pandemiás helyzet zárásával melyek maradtak azok az online elemek és lehetőségek, amelyek tovább élnek és működnek. Munkánk empirikus forrásához a Debreceni Egyetem Nevelés és Művelődéstudományi Intézetének Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok tanszéke által az egyetemi elektronikus térben létrehozott kurzustartalmai és a kurzusokhoz kapcsolódó informális online és jelenléti csoportok tartalomelemzése és kvalitatív megfigyelései adják az alapot. A covid helyzetet megelőző, a pandemiás időszakban kizárólag online működő és az azt követő részleges csoportfennmaradás elemzése és értelmezése a célunk, vizsgálva azt, hogy a negatív társadalmi időszak milyen fennmaradó vagy részlegesen fennmaradó pozitív hatásokat generált az online oktatói-hallgatói térben.