No abstract

Maize plant response to plant density is an essential agrotechnical factor used for determining grain yield. Three plant densities (60,000 ha-1, 72,500 ha-1, and 85,000 ha-1) were used in this study to ascertain the effect of photosynthetic parameters and grain yield. Results show a significant difference in the photosynthetic parameters (SPAD, NDVI, LAI) and plant height for plant density of 85,000 ha-1. Grain yield and stem diameter were not significantly affected between the different plant densities.

A növénytermesztési tér, ezen belül a csernozjom talaj vízháztartási folyamatainak sokoldalú vizsgálata, elemzése, a folyamatok parametrizálása különösen fontos. A vizsgálatokat — az 1983-ban Ruzsányi László által beállított, 2004-től Pepó Péter által vezetett — polifaktoriális tartamkísérletben kukoricával végeztük, melyet nemcsak jelentős vetésterülete, hanem a vízellátás, a növénytermesztési tér vízháztartása szempontjából kifejezett szenzibilitása, érzékenysége is indokol. A kísérletet különböző vetésváltási rendszerekben (mono-, bi- és trikultúra), három eltérő csapadékellátottságú [egy aszályos (2007), egy csapadékos (2008) és egy száraz (2009)] évjáratban végeztük. A kísérletben N120+PK tápanyagszinttel, két öntözési kezeléssel (Ö1-kezelés: nem öntözött, Ö3-kezelés: öntözött), valamint 60 000 tő·ha−1 állománysűrűséggel dolgoztunk.A mértékadó talajréteget három szintre osztottuk, (0–60; 61–120 és 121–200 cm), melyekben vizsgáltuk a talajnedvesség tenyészidőbeli alakulását. Az eredmények alapján a felső (0–60 cm) talajszint nedvességkészlet-változása volt a legintenzívebb, mind a csapadék, mind az öntözés közvetlen hatása itt mutatható ki a legegyértelműbben.Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a csernozjom talaj vízkészletét a vetésváltás nagymértékben befolyásolja. A három vetésváltás közül a monokultúrás vetésváltásban számítottuk a legkisebb talajnedvesség térfogatszázalékos értékeket, bi- és trikultúrában már az induló vízkészlet is 3–4 tf%-kal nagyobb értékeket mutatott, és ez a tendencia a teljes tenyészidőszakban megmaradt, mind a nem öntözött, mind az öntözött kezelésekben. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a csernozjom talaj vízháztartása, a kukoricaállomány vízellátása szempontjából a monokultúrás termesztés függ a legnagyobb mértékben a vízellátottsági viszonyoktól.A kísérleti adatokból megállapítható, hogy az öntözés főként a 0–60 cm-es gyökérzónában fejtette ki hatását, megközelítőleg vízkapacitásig feltöltötte a talaj felső rétegét, ezáltal kedvező víz- és tápanyagellátási körülményeket teremtve a növényállomány számára.

The development of chernozem soil water management and its relationship with maize yields was studied in a 30-years long-term field experiment with different crop-rotation systems (mono-, bi- and triculture), in three crop years with different natural precipitation: a drought (2007), a wet (2008) and a dry (2009 one. The relevant soil layer was divided to three sub-layers: (0–60 cm, 61–120 cm, 121–200 cm) in which the development of soil moisture content was investigated during the whole vegetation. From the results it can be stated that change of the water stock of the upper soil layer (0–60 cm) was the most intensive. Both the direct effect of natural precipitation and irrigation could be observed in the most obvious way in it. Yield result of maize and the highest water supply deficit values in the vegetation were compared in our work too. According to the results it was revealed that among the three studied crop rotation systems it was the monoculture, the success of production of which depends the most of water supply. The most favourable crop rotation system was the triculture from both the aspect of the yield of produced crops and the favourable soil properties too.