No abstract

A közlemény célja bemutatni egy hidantoin származékkal kezelt 14 éves kislány súlyos ínyhiperpláziás esetét, teljeskörű parodontális és fogszabályozó kezelésének menetét és eredményét, valamint áttekinteni a gyógyszer okozta ínymegnagyobbodások feltételezett patomechanizmusának irodalmát.Az ínymegnagyobbodás gyakori mellékhatása több krónikusan alkalmazott gyógyszernek. Korábban gyakori volt epi-lepsziás gyermekek hidantoin származékok okozta fibrotikus ínymegnagyobbodása, viszont a terápiás protokollok változása következtében az utóbbi években már alig találkozhatunk ilyen fiatal epilepsziás pácienssel. Ezért tartjuk érdemesnek egy hidantoin származékkal kezelt epilepsziás kislány esetének bemutatását, ahol a közel 6 éves komplex parodontális és fogszabályozó kezeléssel sikerült visszaadni a kislány életkedvét, önbecsülését és javítani pszichés állapotát.Esetismertetés: Egy 14 éves epilepsziás leánygyermek 2013-ban jelentkezett súlyos, mind a két állcsontra kiterjedő, homogén, fibrotikus ínymegnagyobbodással. A nagyrohamos epilepszia miatt a gyermek nyolcéves kora óta szedett hidantoin származékokat. A jelentős ínyduzzanat korlátozta a fogak előtörését, jelentős fonációs zavart okozott, valamint lelkileg is megterhelte a kis pácienst. Helyi érzéstelenítésben a maxilla frontális szextánsában, apicálisan elcsúsztatott lebenytechnikával laterálisan, illetve a mandibulán belső fordított gingivectómiával több lépésben távolítottuk el a fibrotikus ínytömeget. Mivel a megnagyobbodott íny jelentős mértékben zavarta a fogak előtörését, és a gyermeknek Angle II típusú szkeletális ortodonciai rendellenessége volt, a sebészi fázist követően a két felső caninus buccalis ektópiás pozícióját bimaxilláris direktbond készülékkel korrigáltuk, és közel hároméves fogszabályozó kezelést követően, az akkor már 19. életévébe lépő fiatal fogászati-parodontális státusa, okklúziója teljesen rendeződött.

Felmérésünkben 4606 önkéntes személy (2923 nő, 1683 férfi) vett részt. A TM ízület kóros működésére jellemző panaszokat,tüneteket anamnézis és fizikális vizsgálat segítségével írtuk le, korcsoportok, nemek és régiók szerint értékeltük.Az ortodonciai eltérések közül a mélyharapást, valamint a nyitottharapást regisztráltuk. A TM ízület kóros működéséreutaló tünet közel 41 százalékban fordult elő, leggyakrabban a 35–44 éveseknél. A ízület kattanásának, vagykrepitációjának gyakorisága szignifikánsan nagyobb volt nőknél, mint férfiaknál. A legtöbb ízületi elváltozásra utaló tüneta Dél-Dunántúlon, a legkevesebb a Közép-Dunántúlon volt tapasztalható, közöttük a deviáció/deflexió gyakoriságábanszignifikáns különbség mutatkozott. A mélyharapás a 35–44 éveseknél volt leggyakrabban regisztrálható, férfiaknálmagasabb arányban, mint a nőknél. A legfiatalabb és a két legidősebb korcsoportot kivéve szignifikáns összefüggésttapasztaltunk a mélyharapás és az ízületi fájdalom, valamint a mélyharapás és az ízületi hangjelenség előfordulása között.Mélyharapás a Dél-Dunántúlon, nyitottharapás a Dél-Alföldön fordult elő leggyakrabban. Konklúzió: célzott egészségügyiprogramok szükségesek a meglevő állapotok javítására.