Abstract. Most objectively, the dough rheological methods can characterize the quality of winter wheat. The Farinograph test is the traditionally used one in Hungary, but the importance of other methods, such as Alveograph and Extensograph tests, are getting more widely known due to the interest and requirements of the industry and export markets. The Hungarian Standard on wheat quality follows the changes in the global markets; this is why the falling number appeared in the MSZ (Hungarian Standard) 6383 in 1998. As the interest in the results of other rheological test increased from our accession to the European Union, the evaluation of these parameters on different varieties has become an important issue of qualification and in 2012 limit values for Alveograph and Extensograph parameters appear in the Hungarian wheat quality standard. Additionally, while the baking value was the only evaluated parameter of the Farinograph test earlier, the standard was supplemented with limit values for water absorption capacity and stability too.In this study, we revised different diagrams of Farinograph tests again from the previous years to reveal whether the new limit values for these Farinograph parameters change the valuation of wheat flour samples, therefore whether the quality groups in which the samples were ranked change considering the new requirements.

A világ egyik legnagyobb sportrendezvényét a 2017-es Vizes Világbajnokságot és Masters Világbajnokságot Magyarországon rendezik. Jelen tanulmány a mega sportrendezvény társadalmi hatásait tárgyalja, és néhány hangsúlyos befolyásoló tényezőt vesz számba. A szerzők a nyári kezdés előtt 6 hónappal, a felkészülési időszakban vizsgálták a jövő managereinek vélekedéseit a feltárt társadalmi hatásokkal és az azonosított társadalmi és sportági befolyásoló tényezőkkel összefüggésben. Az empirikus kutatás helyszíne az ország legnagyobb hallgatói létszámmal bíró felsőoktatási intézménye a Debreceni Egyetem volt.

A szerzők tanulmányukban áttekintést kívánnak adni az előzetes tudás, a munkahelyi tanulás és a tudás felsőoktatási keretekben való elismeréséről. Céljuk az, hogy ráirányítsák a szervezetek figyelmét egy olyan törvény által biztosított lehetőségre, amelynek bevezetése érdeke a munkaerő-piaci szereplőknek is. Hazánkban az egyetemek/főiskolák még csak ismerkednek az előzetes tudás elismerésének elveivel, de a kutatások szerint nagyon gyenge az érdekeltségük. Ez a megközelítés változhat, ha a szervezetek, a szakmai kamarák megfogalmazzák a tudáselismerés iránti igényüket, s ezzel felgyorsítják a törvény által már biztosított validáció széles körű elterjedését.

Tanulmányunkban a sajátos nevelési igényű személyek olyan speciális problémáival foglalkozunk, melyek kezdetben az oktatáshoz (tanulási lehetőségekhez, szakmai képzettségek megszerzéséhez), majd a foglalkoztathatósághoz, a munkavállalás kérdésköréhez kötődnek. Emellett felszínre kerülnek az emberi erőforrás menedzsment tekintetében mindazon tartalmak és elvárások, melyek a különleges bánásmódot igénylő személyek e csoportjaira vonatkoztathatóak. Felfogásunk szerint a különleges bánásmód nem megkülönböztetést, hanem azonos megítélést, támogatást, segítést jelent, mely elősegíti a társadalomba való beilleszkedést, a hasznosság az értékesség érzésének kialakulását.

A tanulmány a sajátos nevelési igényű fiatalok életpálya-tervezésének megvalósítási lehetőségeit elemzi hazánkban. A téma kifejezetten aktuális, hiszen a szakképzés rendszerének hazai átalakítási folyamata (Szakképzés 4.0, 2020) során egyre inkább kirajzolódik, hogy a szakiskola elsődleges továbbtanulási célként jelenik meg a sajátos nevelési igényű tanulók egyes csoportjai számára. A szakiskolákban képzett szakemberek potenciális munkavállalóként jelenhetnének meg a munkaerőpiacon, mégsem történik meg minden esetben az akadálymentes és automatikus munkavállalás a középiskola elvégzése után. Az életpálya-tervezés - mely a sajátos nevelési igényű fiatalok esetében kiegészül és egybefonódik az Egyéni Átvezetési Terv készítésével - megoldást jelenthetne a vázolt problémára, ezért a jelen tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet e lehetőség tudatos és szakszerű alkalmazására a sajátos nevelési igényű fiatalok esetében is.