The most stigmatised area of Budapest, the Eighth District (Józsefváros) has been undergoing significant urban and social change since 1989. However, compared with what rent gap theory would have forecast, gentrification took off relatively late. After a historical narrative of how rent gap in Józsefváros had been produced throughout the 20 th century, we will argue that examining the mechanisms and outcomes of the three dominant dynamics of rescaling urban governance in Hungary-decentralisation without the redistribution of resources in the 1990s; EU accession and Europeanisation of public policies from the 2000s; and recentralisation after 2010-help us understand when, where and how gentrification has been unwinding in Middle-Józsefváros, the most dilapidated area of the Eighth District. The article will present three case studies of local urban regeneration as paradigmatic for the three rescaling dynamics: Corvin Promenade, Magdolna Quarter Programme, and the ongoing Orczy Quarter project. It will show the underlying revanchist policies and discourses in each case. The main aim of the current paper is to illustrate how a scale-sensitive political economic approach can go beyond the mainstream public and political discourse in scrutinising gentrification, through shedding light on structural factors contributing to exclusion, criminalisation, displacement, and othering.

No abstract

No abstract

Bevezet ő2008-ban a Kolozsvár melletti Nemeszsukra költözött az eddig Bochumban m ű-ködő Nokia-gyár. Alapjában véve ez az esemény is beleillik abba a delokalizációs trendbe, amely szinte mindennapossá vált az elmúlt évtizedekben Európában. Ebben az esetben viszont a külföldi t őke keletebbre költözése mellett arról is szó van, hogy a határainkhoz közel egy új ipari-technológiai központ, és akár egy új kelet-európai növekedési pólus körvonalai bontakozhatnak ki.Az ugyancsak német Schaub Lorenz International, egy plazma-és LCD-TV gyár-tással foglalkozó vállalat, Kínából a dél-olaszországi Nolába teszi át a székhelyét a nemrégiben megjelent hírek szerint (Pressetext 2008). Ugyancsak Kínából költözött vissza Magyarországra a vezeték nélküli telefonokat összeszerel ő francia cég, a Robust Plastik Assembling (Hunya-Sass 2006). Ezeket az eseteket akár "visszaköl-tözésnek", a delokalizáció irányváltozásának is tekinthetjük. A folyamatok nem egyértelmű voltát két, egymásnak némileg ellentmondó hír segítségével illusztrálhatjuk: egyikük mintegy 150 ezer munkahely megszüntetésével járó.jelentő s leépítést prognosztizál a német gazdaság egyik húzóágazatának számító autóiparban, Kelet-Európába és Ázsiába költöztetve az autógyárak (Volkswagen, Mercedes, BMW, Porsche, Opel) termelésének jelent ős részét (Dudenhöjfer 2008). A Spiegel egyik februári számában (Reiermann 2008) viszont arról írnak, hogy megkezdő dött a német ipar reneszánsza, melynek középpontjában a gépipar áll. Ebben az évben, Németországban mintegy 300 ezer új munkahely létrehozását jó-solják a gazdasági szakemberek, melynek egyharmada az iparban fog megvalósulni. Az innovatív német gépipar termék-és szolgáltató csomagokat, komplett termelési láncokat exportál az USA-ba; kulcsra kész acélm űveket, gépgyártó sorokat Kínába és

A területi elemzések a faktoranalízisre, mint az összetett fogalmak mérését megoldó eljárásra tekintenek A tanulmány a módszer „mögött" levő elméleti problémákat elemez, megkérdőjelezi a faktoranalízis által kínált megoldás univerzalitását. A cikk feltár néhány, a faktoranalízis absztrakciós lépéseiben megbúvó ellentmondást, valamint vizsgálja a térbeliség és a területi szintek szerepét az eljárás lefolytatásában.