A tanulmányban szeretnénk egy áttekintést adni a megosztáson alapuló gazdaságról. Ismertetjük a a főbb ismérveit, kialakulását, a jelemlegi szabályozási környezetet. Hazai és nemzetközi aspektusból igyekszünk megvilágítani a megosztásos gazdaság megvalósulási területeit. Szándékunkban áll e gazdasági modell minél több emberrel való megismertetése, gondolatok ébresztése a különböző korú, nemű társadalmi rétegek körében, elgondolkoztatásra késztetése arra vonatkozóan, hogy mely lehetőségek, eszközök használatát tudják elképzelni a saját életükben. Továbbá szeretnénk ráirányítani a figyelmet a környezet, az életterünk védelmének, a környezettudatos magatartás gyakorlásának fontosságára. Kevert módszertant alkalmaztunk:, szekunder foráásokat és primer kutatásként szakértői mélyinterjúkat.

Az egyre érezhetőbb éghajlatváltozás és az erőforrások végességének fenyegetése, valamint az energiabiztonság égető szükségességének kérdése világossá tette, hogy a fosszilis energiahordozók használatának globális szinten való csökkentése elkerülhetetlen. Úgy kell tehát a vállalatok működési keretrendszerét kialakítani, hogy az összeegyeztethető legyen napjaink elvárásaival. Jelen tanulmány célja nyomon követni a fenntarthatóság fogalmának történeti kialakulását, bemutatni jelentésbeli diverzitását. Történeti és tartalmi áttekintést kíván adni a kifejezés kialakulásának hátteréről, előzményeiről és következményeiről, várható jövőbeli alakulásáról. Tanulmányunk alapvetően szekunder szakirodalmi források alapján épül fel, és következtetéseket von le elsősorban az ellátásilánc-menedzsmentet érintő kérdésekben.

A 21th century company's main goal is to increase their income and decrease their expense, even so they give great attention to social responsibility, the protection of the environment and other factors, because if does not prospers the company, then it cannot properly strive for their goals. In the light of the current keen competition on the market is essential to minimize the expenses. In the case of a logistics company one of the most determinative cost is the shipping related expenses. To minimize the amount of money spent on shipping a good solution can be the fuel cost reduction. In this study I aimed to minimize the fuel consumption with the optimization of routes. To find the best possible solutions I chose the LP Simplex method, using a highly beneficial add-on of Microsoft Excel called Solver.

Our paper is about the Logistical Process Analysis of the Glass Factory. The reason why this topic has been chosen is because in today's cost-sensitive world, enterprises need to participate in a strong market competition to keep operating and if those companies want to stay capable of living and make the highest profit possible, they need to overtake their competitors. The way for those firms to reduce their expenses is increasing the standards of services linked to their product and integrating, optimising them as much as possible. We had the objective of providing help to make the logistical processes of the company more efficient.During our analyses and examinations, optimisation possibilities were mainly found in fields of stock management, storage and production, which are written about in details in our paper, including solution suggestions.Our hypotheses proved to be true, after finishing our prior examinations and studies, using primary and secondary researches. Consequently, by adapting techniques in particular parts of logistics the found problems could be solved. However, if it comes to implementing our suggestions, it is to be considered that these are only theories at the moment. Hence, without any expertise, foresight is necessary to prevent possible difficulties and solve them.

The term ‘shar­ing eco­nomy’ means an eco­nomy based on shar­ing, a com­munity eco­nomy. The model fea­tures ele­ments such as pay­ing at­ten­tion to the en­vir­on­ment, the im­port­ance of curb­ing con­sump­tion, and ra­tion­al­ising con­sump­tion habits. Its sig­ni­fic­ance could best be high­lighted through re­cyc­ling waste, the pur­pose of which is to re­duce the amount of waste gen­er­ated from the goods we use, and also to re­duce the need for new re­sources by re­cyc­ling such waste back into the sys­tem. For those ad­voc­at­ing the shar­ing eco­nomy it is a po­ten­tial way to rein in the global over­con­sump­tion that is based on in­di­vidual con­sump­tion, while for those op­pos­ing the idea it sig­ni­fies com­pet­i­tion and a threat to their live­li­hood, not to men­tion the pos­sib­il­ity/sus­pi­cion of tax op­tim­isa­tion, or in a worse-case scen­ario tax avoid­ance. This study does not aim to de­cide which of the camps on the two sides of the ar­gu­ment is right; in­stead, it provides an over­view of the char­ac­ter­ist­ics of the shar­ing eco­nomy and its main areas thus far. It ar­gues for the model re­ly­ing mostly on in­ter­na­tional prac­tice and ex­per­i­ence. One of the ob­ject­ives of our re­search is to ex­plore the dif­fi­culties, obstacles and an­om­alies re­lat­ing to the reg­u­la­tion of the area, par­tic­u­larly to tax laws. Fur­ther­more, we strive to identify the cir­cum­stances that have res­ul­ted in flour­ish­ing shar­ing eco­nom­ies in some coun­tries, so that we can put for­ward pro­pos­als to foster such de­vel­op­ment in Hun­gary, mak­ing use of the coun­try’s cap­ab­il­it­ies. The study sum­mar­ises the res­ults of our sec­ond­ary re­search, our primary re­search con­duc­ted in Hun­gary in 2019, an on­line sur­vey and in­de­pth in­ter­views. The ques­tions of the on­line sur­vey were aimed at in­vest­ig­at­ing the aware­ness and use of the shar­ing eco­nomy, and people’s open­ness to such ini­ti­at­ives.