Pécs 2 Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, BudapestBevezetés: A Magyar Arc-, Állcsont-és Szájsebészeti Társaság és a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társasága által 2015-ben elfogadásra került "A gyógyszer indukálta vérzékeny betegek fogorvosi ellátása" szakmai ajánlás. Célkitű-zés: A szerzők célja volt az ajánlásban leírt lokális vérzéscsillapítási módszerek hatékonyságának, megbízhatóságának ellenőrzése. Módszer: Az orális antithromboticus kezelésben részesülő betegeiknél vizsgálták a fogorvosi, szájsebésze-ti ellátásukat követő utóvérzések előfordulását, retrospektív módon. Eredmények: 263, vérzéssel járó beavatkozás történt (186 betegnél), amelyből 138 K-vitamin-antagonista, 97 thrombocytaaggregáció-gátló és 6, úgynevezett új típusú orális antikoaguláns kezelésben részesülő betegeknél. Összesen 6 (2,3%) esetben tapasztaltak utóvérzést az egyórás kontrollnál, míg ügyeletbe 1 beteg jött vissza utóvérzés miatt (0,5%). Ezzel szemben 86-an jelentkeztek ügyeletükön, akiknél az ajánlást nem vették figyelembe, közülük K-vitamin-antagonista gyógyszert szedett 3 beteg, alacsony molekulasúlyú heparinkezelésben részesült 24 beteg, thrombocytaaggregáció-gátló szert szedett 30 beteg és új típusú orális antikoaguláns kezelésben részesült 1 beteg. Következtetések: A hazai szakmai ajánlás az ambuláns gyakorlatban biztonságosan alkalmazható az antithromboticus terápiában részesülő páciensek vérzéssel járó fogorvosi/szájsebészeti beavatkozásakor, habár a körzetes fogorvos ellátók sok esetben nincsenek ilyen jellegű ellátásra felké-szülve.

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A 3 év alatti korcsoportban a súlyos kisgyermekkori fogszuvasodás (S-ECC) gyakoriságának vizsgálata és a kisgyermekes szülők szájegészséggel kapcsolatos ismereteinek felmérése. Módszer: Háromszázhatvankét, 36 hónapos vagy annál fiatalabb gyermek (átlagéletkor: 28,49 ± 5,25 hónap) fogászati szűrővizsgálatát végeztük el, és szüleik számára önkéntesen kitölthető kérdőívet állítottunk össze. A 306 kitöltött kérdőív eredményét a gyermekek fogászati statusával egyénenként összevetve statisztikai analízist végeztünk. Eredmények: A gyermekek fogászati szűrésekor 15,46% volt a cariesprevalencia: df-t-index = 0,685 ± 2,20; az általunk javasolt, az előtört fogak számával módosított df-t-index = 0,758 ± 2,42, SiC-index = 2,06 ± 3,33. A vizsgált populációban nem találtunk tömött vagy fogszuvasodás miatt eltávolított fogat. A korábban szájhigiénés tájékoztatásban részesült/nem részesült szülők gyermekeinél nem volt szignifikáns különbség a szuvas fogak számának (p = 0,196), a fogyasztott folyadék cukortartalmának (81,5%/71,5%) és a bevitel módjának (p = 0,453) tekintetében. A gyermeküket 6 hónapos korukig kizárólagosan anyatejjel tápláló édesanyák nagyobb eséllyel választották a vízzel történő itatást (75%/52%) pohárból (68,1%/28,8%) a későbbiekben. Az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége kulcsszerepet játszik mind az anyatejes táplálás melletti elhivatottságban (felsőfok: 53,4%, középfok: 34,2%, alapfok: 37,5%), mind a cariesfrekvencia csökkentésében (p = 0,015). Következtetés: A szülői szájhigiénés prevenciós tájékoztatás jelenleg nem hatékony. Eredményeink alapján a fogászati szűrést 1 éves kor előtt meg kell kezdeni, amely a hatékony, rendszeres fogászati prevenciós tanácsadás lehetőségét is megteremtené. Szükségesnek látjuk a védőnők és a gyermekháziorvosok folyamatos továbbképzésében a kisgyermekkori fogszuvasodás alapismereteinek integrációját. Orv Hetil. 2021; 162(22): 861–869. Summary. Introduction and objective: To investigate the frequency of severe early childhood caries (S-ECC) under 3 years of age and to assess the oral health related knowledge of parents/guardians with preschool children. Method: 362 children younger than 36 months (mean age: 28.49 ± 5.25 months) were screened and a voluntary questionnaire for their parents was compiled. Statistical analysis was carried out comparing the results of the 306 completed questionnaires with the dental status of the screened children. Results: Caries prevalence in the examined population was 15.46%, df-t index = 0.685 ± 2.20, our suggested modified df-t index based on the number of erupted teeth = 0.758 ± 2.42, SiC-index = 2.06 ± 3.33. No filled or extracted tooth due to caries was found in the study group. There was no significant difference in the number of carious teeth (p = 0.196), consumption of sugar-containing drinks (81.5%/71.5%) and administration of drinks (p = 0.453) in the case of children whose parents had previously received/not received oral hygiene information. Mothers who exclusively breastfed until the age of 6 months were more likely to choose to offer water (75%/52%) from cup (68.1%/28.8%) later. The mother’s highest level of education plays a key role in both the commitment to breastfeeding (tertiary: 53.4%, secondary: 34.2%, primary: 37.5%) and in reducing the incidence of caries (p = 0.015). Conclusion: Parental oral hygiene preventive instruction is currently ineffective. Based on our results, dental screening should be started before the age of 1 year, that would also provide an opportunity of effective, regular dental prevention counseling. There is a need for the integration of the basics of early childhood caries in the continuous professional training of district nurses and pediatricians. Orv Hetil. 2021; 162(22): 861–869.

A szerzők cikküket a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója tiszteletére közlik.A nyálkövesség az egyik leggyakoribb meszesedés a fej-nyaki régióban. Tünetekkel járó gyakorisága 0,45% körüli a populációban, míg a tünetmentes esetek gyakorisága az 1%-ot is meghaladhatja. A maxillofacialis terület nagyobb kiterjedéseit ábrázoló képalkotó eljárások (például: panorámaröntgen, komputertomográfia) a kövesség diagnosztizálását hatékonyan segítik. A nyálkövek mérete általában 1 cm alatti, míg 15 mm legnagyobb átmérő felett óriáskö-vekről beszélhetünk, amelyek leggyakoribb előfordulási helye a submandibularis mirigy vagy annak kivezető csöve. A szerzők célja volt két óriásnyálköves eset bemutatása (27 és 34 mm), ahol az egyik esetben a kő fejlődésének hét évvel korábbi szakaszát is sikerül prezentálniuk. További céljuk volt betekintést nyújtani a nyálkövesség diagnosztikájába és hatékony terápiájába, tárgyalva az esetleges differenciáldiagnosztikai eshetőségeket. Orv. Hetil., 2016Hetil., , 157(49), 1967Hetil., -1972. Kulcsszavak: nyálkő, meszesedés, Wharton-vezeték, submandibularis mirigy Giant sialolithiasis: Diagnosis and management Case reportsSialolithiasis is one of the most frequent form of calcifications in the maxillofacial area. 0.45% of the population is affected by symptoms caused by salivary calculi, though the estimated frequency including asymptomatic form may exceed 1% in adult population. Radiographs presenting a large portion of the maxillofacial region (panoramic radiography, computed tomography) could detect salivary calculi with high accuracy. The size of the sialoliths is usually less than 10 mm in diameter. Salivary calculi larger than 15 mm (considering the largest diameter) are classified as giant sialoliths and most of them are located in the submandibular gland or in its duct. Two unusually large submandibular salivary calculi cases are represented (diameters of 27 and 34 mm), whereas in one of the cases development and dimensional changes of the calculus are described via a seven years period. This case report represents diagnostic and therapeutic consequences in giant sialolithiasis and demonstrates possible differential diagnostic difficulties. A nyálkőképződés patogenezise mai napig nem teljesen ismert. Egy kiindulási mag (nidus) szükséges a nyál-kő inorganikus összetevőinek lerakódásához, amelyek általában kalcium-foszfát sók. Lelökődő hámsejtek, mikrokövek, tápláléktörmelék, mikroorganizmusok, nyák-ESETISMERTETÉS