IntroductionAcute pancreatitis (AP) is an inflammatory disease with no specific treatment. Mitochondrial injury followed by ATP depletion in both acinar and ductal cells is a recently discovered early event in its pathogenesis. Importantly, preclinical research has shown that intracellular ATP delivery restores the physiological function of the cells and protects from cell injury, suggesting that restoration of energy levels in the pancreas is therapeutically beneficial. Despite several high quality experimental observations in this area, no randomised trials have been conducted to date to address the requirements for energy intake in the early phase of AP.Methods/designThis is a randomised controlled two-arm double-blind multicentre trial. Patients with AP will be randomly assigned to groups A (30 kcal/kg/day energy administration starting within 24 hours of hospital admission) or B (low energy administration during the first 72 hours of hospital admission). Energy will be delivered by nasoenteric tube feeding with additional intravenous glucose supplementation or total parenteral nutrition if necessary. A combination of multiorgan failure for more than 48 hours and mortality is defined as the primary endpoint, whereas several secondary endpoints such as length of hospitalisation or pain will be determined to elucidate more detailed differences between the groups. The general feasibility, safety and quality checks required for high quality evidence will be adhered to.Ethics and disseminationThe study has been approved by the relevant organisation, the Scientific and Research Ethics Committee of the Hungarian Medical Research Council (55961-2/2016/EKU). This study will provide evidence as to whether early high energy nutritional support is beneficial in the clinical management of AP. The results of this trial will be published in an open access way and disseminated among medical doctors.Trial registrationThe trial has been registered at the ISRCTN (ISRTCN 63827758).

These are the first data demonstrating the complex interactions between capsaicin-sensitive neurones and chronic stress and their impact on nociception. Capsaicin-sensitive neurones are protective against stress-induced mechanical hyperalgesia by influencing neuronal plasticity in the brain.

diseases, including cholera. A recently infected victim who did not have any knowledge about cholera might take antacids or refrain from taking liquids-the worst possible management. At the beginning of the campaign few rural dwellers

No abstract

Bevezetés: A coeliakia átlagosan a népesség 1%-át érinti, és egyetlen kezelési módja az élethosszig tartó gluténmentes diéta szigorú és következetes betartása. A speciális diéta lényege a búza, a rozs és az árpa kizárása az étrendből, így jelentősen leszűkül a coeliakiás betegek rendelkezésére álló termékválaszték. A zab gluténmentes étrendbe történő beiktatása, amely jelentős táplálkozástani értéket képviselhetne a coeliakiások számára, több okból sem tisztázott, a kutatók között ma is nemzetközi vita tárgyát képezi. Célkiűzés: A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a vizsgálatban részt vevő coeliakiások zabfogyasztási szokásait. Módszer: A vizsgálatot a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Orszá-gos Egyesülete somogyi, budai és újpesti csoportjának tagjai között kérdőíves módszerrel végezték. A kérdőív elér-hető volt még több weblapon is 2014. áprilisban és májusban. A résztvevők 18 és 69 év közöttiek voltak. A 262 darab értékelhetően kitöltött kérdőívet statisztikai χ 2 -próbával és t-próbával elemezték. Eredmények: A megkérdezettek 91%-a nem ismer olyan zabterméket, amelynek a csomagolásán szerepel a gluténmentességet jelző áthúzott búzaka-lász hologram. A kérdőívet kitöltöttek 92%-a (n = 240) tartózkodik a zab fogyasztásától. Legnagyobb arányban a budapesti, egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező, 18 és 30 év közötti korosztály fogyaszt zabot. A zabfogyasztó résztvevők nagy részének, 20 főnek nem okozott tünetet a vizsgált gabona beiktatása az étrendjébe. A zabot jellemzően zabpehely formájában fogyasztották. Következtetések: A szerzők véleménye szerint szükséges lenne a vizsgálatot egy nagyobb elemszámú és kevertebb csoporttal megismételni. Jelentős tényező a coeliakiások körében az egyéni tolerancia a zabfogyasztás tekintetében, amelyet fontos lenne klinikai körülmények között vizsgálni, ahol a betegek gluténmentes étrendjébe szennyeződésmentes zabot iktatnának be. Megfigyelések szerint a zabfogyasztással kapcsolatos legfontosabb tényező az egyéb gabonákkal történő keresztszennyeződés, amelyet a különleges táplálko-zási igényű termékek esetében kívánatos lenne szigorúan monitorozni. Bevezetés: Európában és Magyarországon a speciális -gyógyászati célra szánt -tápszerek széles kínálatával a személy-re szabott táplálás egyre könnyebben kivitelezhető, viszont a naprakész tudás megszerzése egyre nagyobb kihívást jelent a szakembereknek. A folyamatos gyártástechnológiai fejlesztéseknek és a táplálkozástudomány fejlődésének Melyik tápszert javasoljam a betegemnek