IntmductionThe valuation of assets to be privatised is a crucial though problematical aspect of the privatisation process. It highlights conflicting objectives of privatisation policies since governments need to reassure the community that assets are being disposed of at a fair price yet in order that the policy be seen to succeed, it may be necessary to offer various inducements including a purchase price which is below that which may prevail in the absence of such constraints. This paper addresses issues concerning the valuation and pricing of assets to be transferred from the public to the private sector. It analyses the general influences on valuation for privatisation and the problems which relate specifically to post-communist Funding far this research from the European Community ACE Rogramme, (grant number 90/999/040/001/027) is grakfully ecknowledged. Financial support for the Centre for Management Buy-out Research from Barclays Development Capital Limited and Touche Rose Corporate Financeis also gratefully acknowledged. Thanks are also extended to Igor F'ilatotchev, Judit Karaai, two anonymous referees and the editors of this journal for helpful and constructive comments on an earlier version.

Közgazdasági szemle , lXV. éVf., 2018. ápr ilis (346-381. o.) Valentiny pál Coase-kép másképp: középpontban a közszolgáltatások Ronald Coase-ról a közgazdászoknak általában a tranzakciós és a társadalmi költségek kérdésköre, a tulajdonjogok és az intézmények fontosságának a felismerése vagy a Coase-tétel jut eszébe. Kicsit közelebbről vizsgálva életművét, felsejlik, hogy mindezek mögött a gazdaság egy jelentős szeletének, a közszol-gáltatásoknak a folyamatos, részletes jogi és gazdaságtörténeti elemzése áll, ezekből vonta le azokat a következtetéseket, amelyek ma a jog és közgazda-ságtan vagy az új intézményi közgazdaságtan előterében állnak. A tanulmány ennek folyamatát kívánja bemutatni. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: B25, K23, L51, L97, N42, N44.ronald Coase két legismertebb cikke a vállalat természetét és a társadalmi költ-ségeket tárgyalta. ez a két cikk "elhomályosítja" azt a tényt, hogy mindkét cikk előzményeként, majd az azokat követő munkáiban Coase a közszolgáltatások problémáival foglalkozott, és a társadalmi költségeket elemző cikke is a hírköz-lés szabályozása körüli viták alapján született. Coase a közgazdasági vizsgálódá-saihoz jogeseteket elemzett, empirikus tanulmányokat készített, gazdaságtörté-neti adatokat gyűjtött. maga is bizonytalan volt abban, hogy milyen mértékben tekinthető jogásznak, közgazdásznak, avagy történésznek. a következőkben elő-ször áttekintjük azokat az ellentmondásokat, amelyek a coase-i gondolatok befogadása 1 körül alakultak ki, majd a fontosabb életrajzi elemek említése után a köz-szolgáltatások tanulmányozásának szerepét vizsgáljuk az életműben. ezt köve-* a tanulmány a madarász aladár 70. születésnapja alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadás alapján készült.1 a coase-i gondolatok hazai befogadása is töredékesnek tekinthető. a legtöbben a Coase-tétellel foglalkoztak (Barancsuk [2007], Bartus-Szalai

Közgazdaságtan a jogalkalmazásbanAz elmúlt években a jogalkalmazási közgazdaságtan (forensic economics) megkapta a közgazdasági szakmai körökben hivatalos elismerésnek számító JEL-kódot.A tanulmány e szakterület fogalma tisztázásának szándékával bemutatja a piac-és vállalatelmélet fejlődését és jogalkalmazáshoz való viszonyának változásait. A verseny-és ágazati szabályozásban használt vizsgálatokat, eljárásokat követve felvázolja a jog és közgazdaságtan, a jogászok és közgazdászok közötti kapcsolatokat, végül állást foglal abban a kérdésben, hogy létezik-e jogalkalmazási közgazdaságtan.

No abstract

No abstract