Purpose Endoscopic arytenoid abduction lateropexy (EAAL) is a reliable surgical solution for the minimally invasive treatment of bilateral vocal fold palsy (BVFP), providing a stable airway by the lateralization of the arytenoid cartilages with a simple suture. The nondestructive manner of the intervention theoretically leads to higher regeneration potential, thus better voice quality. The study aimed to investigate the respiratory and phonatory outcomes of this treatment concept. Methods 61 BVFP patients with significant dyspnea associated with thyroid/parathyroid surgery were treated by unilateral EAAL. Jitter, Shimmer, Harmonics to Noise Ratio, Maximum Phonation Time, Fundamental frequency, Voice Handicap Index, Dysphonia Severity Index, Friedrich’s Dysphonia Index, Global-Roughness-Breathiness scale, Quality of Life, and Peak Inspiratory Flow were evaluated 18 months after EAAL. Results All patients had a stable and adequate airway during the follow-up. Ten patients (16.4%) experienced complete bilateral motion recovery with objective acoustic parameters in the physiological ranges. Most functional results of the 13 patients (21.3%) with unilateral recovery also reached the normal values. Fifteen patients (24.6%) had unilateral adduction recovery only, with slightly impaired voice quality. Eleven patients (18.0%) had false vocal fold phonation with socially acceptable voice. In 12 patients (19.7%) no significant motion recovery was detected on the glottic level. Conclusion EAAL does not interfere with the potential regeneration process and meets the most important phoniatric requirements while guaranteeing the reversibility of the procedure—therefore serving patients with transient palsy. Further, a socially acceptable voice quality and an adequate airway are ensured even in cases of permanent bilateral vocal fold paralysis.

A sugárkezelés indukálta heterotop szövetkalcifikáció az irradiáció rendkívül ritka szövődménye a fej-nyaki régióban. Esetismertetésünkben egy nagy kiterjedésű, kombinált – subcutan és intramuscularis elhelyezkedésű –, sugárkezelés indukálta heterotop kalcifikációt mutatunk be a nyaki régióban. A 80 éves férfi beteg 2 hónapja tartó nyelési nehezítettség és a nyakon kialakult fájdalmas, fekélyszerű elváltozás miatt jelentkezett klinikánkon. 42 évvel ezelőtt T3N0M0-stádiumú glotticus laphámcarcinoma miatt teljes gégeeltávolításban, valamint 80 Gy összdózisú radioterápiában részesült. A szövettani és a CT-vizsgálat kizárta a residualis vagy a másodlagos malignitás lehetőségét. A CT-angiográfia kiterjedt subcutan és intramuscularis kalcifikációt mutatott a nyaki bőrfekély, illetve a hypopharynx falának közvetlen közelében, valamint az arteria carotis communis és az arteria vertebralis kétoldali teljes elzáródását írta le. A sebészi kezelés során a meszesedett terület eltávolítását követően a defektust fasciocutan transzpozíciós lebennyel zártuk. A páciens az elmúlt 48 hónapban tünetmentesnek bizonyult. A sugárkezelés elengedhetetlen szerepet játszik a fej-nyaki régió laphámrákjainak kezelésében. A nagyban deformált posztoperatív anatómia, a kiterjedt hegképződés, a sugárkezelés okozta fibrosis, valamint a bőr és a bőr alatti szövetek kalcifikációja összességében szokatlan, atípusos elváltozások kialakulásához vezethet. Orv Hetil. 2023; 164(10): 383–387.

Összefoglaló. Az algaratot és a gégét érintő, minimálisan invazív transoralis műtéti eljárások elvégzésekor elsődleges ezen relatíve szűk anatómiai régiók megfelelő feltárása. A hagyományos operációs endoszkópok lehetővé teszik ugyan a műtéti terület kellő vizualizációját, kialakításukból adódóan azonban nem optimálisak a különböző mikrosebészeti eszközök koordinációja és szimultán használata szempontjából. A mikroszkóp és a feltáró eszköz közötti relatíve nagy távolság pedig negatívan hat a célterület megvilágíthatóságára és a lézernyaláb fizikai tulajdonságaira is. A szerzők egy, az algaratot, valamint a gégét érintő elváltozások lézer-mikrosebészetében használt feltáróeszközt módosítottak: az endoszkóp oldalain kialakított nyílások lehetővé teszik a mikrosebészeti eszközök oldalsó bevezetését, emellett a mikroszkóp és a célterület közötti távolság jelentős csökkentését. A glotticus területet és a nyelvgyököt érintő műtét kapcsán bemutatott módosított operációs endoszkóp lehetővé teszi a műtéti terület megfelelő feltárását, a lézer optimális használatát és több mikrosebészeti eszköz egyidejű, szabad mozgatását. Orv Hetil. 2022; 163(17): 688–692. Summary. In cases of transoral laryngeal and hypopharyngeal surgeries, the exploration of these relatively narrow anatomical regions is paramount. The conventional operational endoscopes allow the visualization of the surgical field, but – due to their structure – are not optimal regarding the coordination and simultaneous moving of microsurgical instruments. Furthermore, the relatively great distance between the surgical microscope and the endoscope has a negative impact on the illumination of the surgical area and the physical characteristics of the laser beam. The authors introduce a modified laryngoscope used in the field of laryngeal and hypopharyngeal surgery. The openings in the sides of the endoscope allow the lateral insertion of microsurgical devices, while the distance between the microscope and the target area can be significantly reduced. The endoscope is presented in addition to a tongue base and a glottic surgery. The introduced operational endoscope allows optimal exploration of the area of interest, the free and simultaneous moving of the microsurgical instruments, and the optimal usage of the laser beam. Orv Hetil. 2022; 163(17): 688–692.