adóügyek mellett a céhes konfliktusok, családi problémák eseteit is tartalmazza, a hagyatéki eljárások, végrendeletek pedig a tárgyi kultúrára világíthatnak rá, az alsó társadalmi rétegek tagjaira azonban ritkábban utalnak. Mátay Mónika 18-19. századi törvényszéki iratokat áttekintve mutatta be a korabeli Debrecenben lefolyó válópereket, amely által nem csak a családi életet, a nők helyzetét, hanem a cívis társadalom hétköznapi életét is megismerhetjük. 43 Érdemes megemlítenünk Novák Veronika kora újkori Franciaországra kitekintő tanulmányait, amelyekben peres iratokat, naplókat használt fel a 15-16. századi párizsi bűnözés, térhasználat, információáramlás feltárásában. 44 Kiemelhető Lénárt Andor, aki szintén Heves megyei büntetőperes anyagot, a 18. század első felében az egri magisztrátus előtt folyó "hétköznapi ügyeket" vizsgálta, bár csupán egy tanulmány erejéig. A káromkodás, paráználkodás, céhes szabálysértések, lopások és büntetésük felsorolása forrásközlésnek tekinthető, amely nem követett semmilyen csoportosítási elvet. Külön tanulmányban foglalkozott egy 1792-es eseménysorozattal, az egri parasztok megmozdulásával, mely eset irataival a kutatás során én is találkoztam. 45 Az ismert 19-20. századi megyeleírások mellett elvétve, de találunk a mindennapokat is érintő közléseket, például Breznay Imre Eger város 18. századi története c. könyvében is közölt a város tanácsa előtt megjelenő ügyeket. 46 Sugár István helytörténeti munkái és az egri püspökség történetének feldolgozása mellett szintén közölt peres iratokat, boszorkánypereket. 47 Eger és környékéről számos néprajzi tanulmány készült Bakó Ferenc tollából, melyekben a történeti vetületeit is érvényesült, akár a népi építészet, népviselete, népszokások kérdéseiben. 48 Az egész megyére kiterjedően Petercsák Tivadar foglalkozott a gazdálkodás, a társadalmi rétegek, nemzetiségek, a közbirtokosság, erdőhasználat, jogszokások kérdéseivel a 18. századig visszamenően. 49 Kiemelhetjük Nemes Lajos munkásságát, akinek feltárásai bemutatják a 17-19. századi Eger és környékének társadalmát, önkormányzatát. 50 Kötet született ez egri hóstyák történetéről is,