Ez a cikk a pedagógusok pályaorientációban játszott szerepének újradefiniálásához, szakmai felkészítésük újjászervezéséhez szeretne hozzájárulni.A pályaválasztás támogatása mint pedagógiai feladat értelmezése számos tartalmi változáson ment keresztül az elmúlt három évtizedben. A fogalom tartalmának az átalakulása jól nyomon követhető a pályaválasztás, pályaorientáció, majd életpálya-építési kompetenciák elsajátítása és alkalmazása (career education) fogalomváltozásokkal. A tartalmi átalakulás magával hozta a pedagógus feladatainak a változásait is. Rendkívül érdekes, hogy miközben a fogalom tartalma az elmúlt 25-30 évben többször is változott Magyarországon, a pályaválasztás, pályaorientáció gyakorlati alkalmazása és az alkalmazók (tanárok, tanácsadók, pszichológusok, mentorok stb.), a felhasználók (szülők, gyerekek, családok, munkaadók), valamint a megrendelői (szabályozási) oldal várakozásai legtöbbször megmaradtak a fogalom korábbi pályaválasztás, iskolaválasztás értelmezésénél. Részben ebből is következik, hogy a tanárok pályaválasztási-pályaorientációs feladatainak megvalósítása a mai napig zavaros szakmai felkészítésük hiányos, az iskolai gyakorlat pedig szétszabdalt (Borbély-Pecze, 2010, Suhajda, 2014).A tanárképzés várható megújítása során fontos, hogy a statikus szemléletű iskolaválasztás, szakmaválasztás, pályaválasztás helyett a folyamatelvű, a munkaerő-piaci változásokra felkészítő  életpálya-építési kompetenciák elsajátítása és alkalmazása (career education) váljon a pedagógusképzés részéve. Ennek építőelemeit a pedagógusok pályalélektani, pályaismereti és alkalmazott közgazdaságtani felkészítése alkothatja. A pedagógusok szerepkörének kibővítésével együtt érdemes újragondolni a pályaorientációs tanácsadók (career counsellor, adviser) és a tanárok feladatmegosztását.

This comparative study traces the foundation and development of vocational and career guidance services in three Central and Eastern European countries in the light of the contextually bound factors of this region. Since the beginning of the 20th century, political transitions and changes in the ruling structures in these countries were so frequent that the same generation was often confronted with multiple forms of governance: the rule of 'König und Kaiser', the monarchy, the communist regime, neoliberal economic policies with mass privatisation, membership of the European Union.

No abstract

Public policy formation and implementation for career guidance provision are complex issues, not least because in most countries career guidance is a peripheral part of legislation for education, employment, and social inclusion. Policy solutions are compromises by nature. Regulations and economic incentives are the main policy instruments for career guidance provision, but there is often incoherence between the intentions of the regulations and the economic incentives provided for policy implementation. The intermediary organizations that serve to implement policy add significant variability to policy effects. International bodies and organizations have shown significant interest in the role of career guidance in education and employment policies through the undertaking of policy reviews, the formulation of recommendations for career guidance, and, in some cases, providing economic incentives to support their implementation. However, there is a dearth of evaluation studies of policy formation and implementation at the national level.