A nyelvvizsga kérdése Magyarországon évtizedek óta kiemelt szerepet játszik az oktatással és továbbtanulással összefüggésben, és ennek köszönhetően az oktatás világán túlmutató társadalmi diskurzus és viták témája. Ez a sajtóelemzés a magyar nyomtatott sajtóban 2000 és 2019 között megjelent, a nyelvvizsgához kapcsolódó megszólalásokat és véleményeket elemzi azzal a céllal, hogy a nyelvvizsgához kapcsolódó társadalmi diskurzus elemeit és összefüggéseit feltárja és értelmezze. Az elemzésbe a 168 óra, az Élet és Irodalom, a Heti Válasz, a Magyar Demokrata, a Figyelő, a Köznevelés és a Pedagógusok Lapja összesen 53 cikke került. A többlépéses diskurzuselemzési folyamat három elkülöníthető, de egymással szoros összefüggésben álló témakört eredményezett: (1) a nyelvvizsga jelentése, célja és használata, (2) a nyelvtudás és nyelvtanítás kérdése, (3) vesztesek és nyertesek – felelősök és áldozatok. Az elemzés emellett nemcsak a nyelvvizsga, a nyelvtudás és a nyelvtanulás lehetséges társadalmi narratíváira világít rá,hanem az ezekkel összefüggésben lévő társadalmi kérdésekre és meggyőződésekre is, mint a köz- és felsőoktatásproblémái, a problémák vélt okai, az oktatás- és társadalompolitika célja, hatása, nyertesei és vesztesei.

No abstract

Összefoglaló. Cikkünk szisztematikus irodalomfeltárás, amely öt magyar neveléstudományi folyóirat 1990 és 2019 között megjelent közoktatási ideggennyelv-tanulási eredményességgel foglalkozó empirikus cikkeit dolgozza fel. A vizsgált 20 tanulmány arányosan érinti az általános és középiskolát, illetve a nyelvtanulás egyéni, iskolai és iskolán kívüli tényezőit, ugyanakkor legtöbbjük az angol nyelv tanulásának kutatásához kötődik. A cikkek révén kirajzolódnak a magyar közoktatásban folyó idegennyelv-oktatás problémái, illetve az eredményesség összefüggése az iskolatípussal, szocioökonómiai státusszal és a regionális elhelyezkedéssel, ami arra enged következtetni, hogy a magyar közoktatás nem biztosít egyenlő feltételeket a különböző társadalmi csoportoknak a nyelvtanulásra. Summary. Our systematic literature review examines empirical articles on foreign language learning and achievement in public education published between 1990–2019 in five Hungarian journals of education. The 20 studies examined cover primary and secondary education, and the personal, school-related, and beyond-school factors of language learning; however, most of them are based on research into learning English. The articles shed light on the problems of teaching foreign languages in the Hungarian public education system and on the relation between achievement and school type, socio-economic status, and regional characteristics, which might lead to the conclusion that the Hungarian public education system does not provide equal opportunities of foreign language learning for all groups of society.