A digitalizáció hatása a vállalati hozzáadott értékre Magyarországon

Abstract

HARTVIG ÁRON DÉNES-MADARI ZOLTÁN-PAP ÁRON-WIMMER ÁGNES-OROSZNÉ CSESZNÁK ANITA A digitalizáció hatása a vállalati hozzáadott értékre Magyarországon Tanulmányunkban statisztikai és ökonometriai módszerek segítségével vizsgáljuk a digitalizáció hatását a vállalati hozzáadott értékre magyar vállalatok esetén. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja Versenyben a világgal elnevezésű kutatási programja hatodik kérdőíves felmérésének adatbázisán mikroszintű ökonometriai modellt építettünk. A digitalizációs felkészültség alapján létrehozott öt vállalati klasztert vizsgálva -kontrollváltozók használata mellett -kimutatható, hogy a digitalizációban elmaradó, arra kevésbé nyitott vállalatok szignifikánsan alacsonyabb hozzáadott értéket termelnek. Ez a hatás iparági bontásban megfigyelhető a kereskedelem-gépjárműjavítás ágazatban, viszont a feldolgozóipar esetén már nem látható szignifikáns különbség. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C81, C83, D24.A technológiai fejlődés az emberiség történelme során mindig nagymértékben meghatározta az adott kor társadalmainak valóságát. A legtöbb társadalmi alrendszer működését kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolta a technológia. Hosszú távon azok az országok váltak sikeressé, amelyek intézményrendszere egyrészt lehetővé tette és ösztönözte a technológiai fejlesztéseket, valamint maguk az intézmények is erőteljesen használták ezeket az új technológiákat. A technológiai fejlődés emellett a gazdasági növekedésnek is fontos tényezője, együttesen támogathatják, hogy a társadalmak erőforrás-allokációja minél hatékonyabb legyen.A 21. század elejének legfontosabb technológiai trendje a digitalizáció. Az adatok szerepének növekedésével és az algoritmusok térnyerésével az élet minden területén érezhető a hatása. Különösen igaz ez a gazdaságban, ahol a digitálisan lemaradó

Értékteremtő tényezők a vevői és a beszállítói kapcsolatokban a vállalati versenyképesség tükrében

“…Különböző képességeket és erőforrásokat vizsgált például Móricz (2022) a magyarországi vállalatok digitális képességei, Kiss (2021Kiss ( , 2022 az innovációt akadályozó tényezők, illetve a termelékeny és az exportáló vállalatok innovációs készsége kapcsán. Hartvig, Madari, Pap, Wimmer & Oroszné Csesznák (2023) a digitalizációs felkészültség alapján létrehozott öt vállalati klasztert vizsgálva kimutatta, hogy a digitalizációban elmaradó, arra kevésbé nyitott vállalatok szignifikánsan alacsonyabb hozzáadott értéket termelnek. A vevői és a beszállítói kapcsolatok kérdésé-L I V. É V F. 2023.…”