A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai

Ercse, Kriszta; Radó, Péter

doi:10.14232/10.14232/iskkult.2019.7.8

Cited by 5 publications

(1 citation statement)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az Európai Unióban, az Egyesült Királyságtól eltekintve, négy olyan ország van, ahol történeti okokból az alapképzésben tanuló (ISCED1) diákok között a magániskolákba járók aránya magasabb. 2 Ráadásul az egyháziasítás folyamata Magyarországon rendkívül gyors volt 3 (Berényi-Neumann 2019;Ercse-Radó 2019;Hermann-Varga 2016). Az egyházi iskolák szükségképpen csak az önkormányzati/állami fenntartású iskolák rovására alapozhatták meg pozíciójukat, illetve formálhatták beiskolázási stratégiájukat.…”

unclassified

Térvakság. Oktatási stratégiák a városi zsugorodás és a tanulói létszám csökkenésének időszakában

Zolnay¹

2020

Szociológiai szemle

View full text Add to dashboard Cite

Az iskolák államosítása óta az oktatási intézményeket három, helyi szinten rivalizáló ágens tartja fenn: az állami tankerületek, az egyházak és az óvodákat fenntartó önkormányzatok. Két részletes vizsgálat, illetve adatgyűjtés alapján ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a helyi döntéshozók és intézményigazgatók miként érzékelik és értelmezik a számszerű és funkcionális városi zsugorodás folyamatát egy közepes méretű és egy posztindusztriális válsággal küzdő kisebb városban. A vizsgálat eredményei szerint az iskolafenntartás központosítása és a pedagógusok szakmai autonómiájának szűkítése ellenére az oktatási intézmények feletti közpolitikai kontroll paradox módon gyengült, és helyi szinten közpolitikai vákuum alakult ki. Az oktatási piac eredendő instabilitása, a tanulói ingázás, valamint a konkurens fenntartók rivalizálása miatt a döntéshozók és az intézmények nem érzékelik a városi zsugorodást. Az oktatási intézmények úgy vélik, hogy a tanulói létszám csökkenése ellenére képesek lehetnek megőrizni vagy javítani pozíciójukat a helyi oktatási piacon, ha kellően szelektív és kizáró felvételi gyakorlatot folytatnak.

show abstract

unclassified

Térvakság. Oktatási stratégiák a városi zsugorodás és a tanulói létszám csökkenésének időszakában

Zolnay¹

2020

Szociológiai szemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Egyházi iskolák és oktatási szegregáció – előszó

Fejes¹,

Szűcs²

2019

View full text Add to dashboard Cite

2018-ban jelent meg szerkesztésünkben egy, a hazai szegregáció jelenkori folyamatairól átfogó képet kínáló tanulmánykötet (Fejes és Szűcs, 2018b), amelyhez az oktatási szegregációval foglalkozó hazai kutatók és aktivisták egy jelentős részét sikerült szerzőként megnyernünk egy-egy fejezet megírására. A munka egyik nóvuma az egyházi iskolák által gerjesztett szegregáció jelenségének a korábbiaknál részletesebb, több szempont szerinti bemutatása volt. A kötet címe – Én vétkem – többek között erre, az egyházi iskolák szegregációban betöltött erősödő szerepére is utal. A jelen lapszámban megjelenő négy tanulmány e megkezdett munka folytatásaként értelmezhető. Már a kötet megjelenése előtt kiderült, hogy a szerzők egy része további kutatásokkal mélyül el az egyházi iskolákhoz kötődő szegregáció feltárásában. E lapszám ezeket az írásokat gyűjti csokorba.

show abstract

A SNI tanulókat érintő oktatási egyenlőtlenségek értelmezéseinek szakpolitikai, társadalmi és emberjogi dimenziói

Szabó

2024

View full text Add to dashboard Cite

Az oktatás hozzáférhetősége, minősége szorosan összefügg a társadalmi egyenlőtlenségeket fenntartó és reprodukáló mechanizmusok működésével (Fónai, 2020; Hüse és Ceglédi, 2018). A tanulmány célja, hogy 2015-től napjainkig feltárja a hazai oktatásban megjelenő egyenlőtlenségeket. A tanulmány egy összehasonlító elemzés keretében, társadalomtudományi megközelítésben mutatja be a sajátos nevelési igényű tanulókat (SNI) érintő hazai oktatási rendszerből fakadó egyenlőtlenségeket. Az összehasonlító elemzéskor nem csupán szakpolitikai dimenzió megvilágítására kerül sor – a jogszabályok és intézményi működés szabályait vizsgálva –, hanem a változó politikai és közpolitikai döntések hatásának várható társadalmi következményei és a formálódó szakmai célok mentén nyújt egy átfogó képet. Ahol lehetőség adódott, az egyes intézkedések végrehajtásáról, gyakorlati megvalósulásáról és azok következményeiről is pillanatképet mutat. Továbbá kitér a befogadó szemlélet társadalmi és emberjogi dimenzióira is. Az összehasonlító vizsgálatot hat dimenzió mentén, három fő kutatási kérdés köré csoportosítja. A tanulmány rámutat arra, hogy az elmúlt 20 évben jelentős fejlődés ment végbe az oktatás minőségügyében (Polónyi, 2023). A valódi intézkedések azonban nem tudták érdemben csökkenteni az oktatási rendszer szelektivitását (Ferge, 2016; Lőricz és Antal, 2022). Szükség van egy pedagógiai szemléletváltásra, amely tágabb keretben értelmezi a befogadó oktatást (Ducik és Perlusz, 2023): felismerve valamennyi tanuló jogát az egyéni tanulási környezetben, egyéni tanulási utak alkalmazásához.

show abstract

A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai

Cited by 5 publications

References 2 publications

Térvakság. Oktatási stratégiák a városi zsugorodás és a tanulói létszám csökkenésének időszakában

Térvakság. Oktatási stratégiák a városi zsugorodás és a tanulói létszám csökkenésének időszakában

Egyházi iskolák és oktatási szegregáció – előszó

A SNI tanulókat érintő oktatási egyenlőtlenségek értelmezéseinek szakpolitikai, társadalmi és emberjogi dimenziói

Contact Info

Product

Resources

About