Search citation statements
Paper Sections
Citation Types
Year Published
Publication Types
Relationship
Authors
Journals
Bevezetés: Gyakori jelenség a terhesség alatti hát- és kismedencei fájdalom, amely befolyásolja az anya közérzetét és jóllétét a terhesség ideje alatt, valamint a szülés után is. Célkitűzés: Célunk az volt a kutatásunk során, hogy vizsgáljuk a derék- és medenceövi fájdalmat befolyásoló tényezőket a terhesség alatt, valamint a szülést követő egy évben. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 220 (átlagéletkor: 40,44 ± 4,93 év) egy éven belül szült nő vett részt. A kérdőívcsomag általános és női egészségi állapotra irányuló kérdéseket foglalt magában, valamint önálló, validált kérdőívekként tartalmazta a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív rövidített változatát, az Oswestry Rokkantsági Indexet, valamint a Pelvic Girdle Questionnaire-t. Az általunk használt statisztikai szoftverek a Microsoft Office Excel 2016, valamint a Statistical Package for Social Sciences 28.0 verziók voltak, a szignifikanciaszint p<0,05 értékként került meghatározásra. Eredmények: A terhesség előtti és alatti derékfájdalom erősségének mértékét mérő vizuális analóg skála pontszámai között szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001), a terhesség alatti és utáni pontszámok között azonban nem jelentkezett szignifikáns eltérés (p = 0,201). Pozitív irányú, szignifikáns volt a kapcsolat a derékfájdalom mértéke és az Oswestry Rokkantsági Index pontszámai között (r = 0,679; p<0,001), valamint a terhesség alatti derékfájás erősségének mértékét kifejező vizuális analóg skála pontszámai és a terhesség alatti testtömegindex között (r = 0,135; p = 0,045). A „rendszeresen sportoló” és „rendszeresen nem sportoló” csoportok Pelvic Girdle Pain Questionnaire pontszámait összehasonlítva szignifikáns különbség mutatkozott (p = 0,028). Megbeszélés: Kutatási eredményeink nagymértékben párhuzamba vonhatók, illetve alátámaszthatók a nemzetközi szakirodalomban fellelhető eredményekkel. Következtetés: A kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a terhesség alatti derék- és medenceövi fájdalmat befolyásolja és meghatározza a fizikai aktivitás szintje, valamint a testtömegindex. Beavatkozás nélkül a fájdalom a szülést követően is fennáll. Orv Hetil. 2024; 165(22): 859–865.
Bevezetés: Gyakori jelenség a terhesség alatti hát- és kismedencei fájdalom, amely befolyásolja az anya közérzetét és jóllétét a terhesség ideje alatt, valamint a szülés után is. Célkitűzés: Célunk az volt a kutatásunk során, hogy vizsgáljuk a derék- és medenceövi fájdalmat befolyásoló tényezőket a terhesség alatt, valamint a szülést követő egy évben. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 220 (átlagéletkor: 40,44 ± 4,93 év) egy éven belül szült nő vett részt. A kérdőívcsomag általános és női egészségi állapotra irányuló kérdéseket foglalt magában, valamint önálló, validált kérdőívekként tartalmazta a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív rövidített változatát, az Oswestry Rokkantsági Indexet, valamint a Pelvic Girdle Questionnaire-t. Az általunk használt statisztikai szoftverek a Microsoft Office Excel 2016, valamint a Statistical Package for Social Sciences 28.0 verziók voltak, a szignifikanciaszint p<0,05 értékként került meghatározásra. Eredmények: A terhesség előtti és alatti derékfájdalom erősségének mértékét mérő vizuális analóg skála pontszámai között szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001), a terhesség alatti és utáni pontszámok között azonban nem jelentkezett szignifikáns eltérés (p = 0,201). Pozitív irányú, szignifikáns volt a kapcsolat a derékfájdalom mértéke és az Oswestry Rokkantsági Index pontszámai között (r = 0,679; p<0,001), valamint a terhesség alatti derékfájás erősségének mértékét kifejező vizuális analóg skála pontszámai és a terhesség alatti testtömegindex között (r = 0,135; p = 0,045). A „rendszeresen sportoló” és „rendszeresen nem sportoló” csoportok Pelvic Girdle Pain Questionnaire pontszámait összehasonlítva szignifikáns különbség mutatkozott (p = 0,028). Megbeszélés: Kutatási eredményeink nagymértékben párhuzamba vonhatók, illetve alátámaszthatók a nemzetközi szakirodalomban fellelhető eredményekkel. Következtetés: A kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a terhesség alatti derék- és medenceövi fájdalmat befolyásolja és meghatározza a fizikai aktivitás szintje, valamint a testtömegindex. Beavatkozás nélkül a fájdalom a szülést követően is fennáll. Orv Hetil. 2024; 165(22): 859–865.
Bevezetés: Korábban a gyermekek és serdülők vérnyomás-referenciaértékeire vonatkozó ajánlások adatbázisai a túlsúlyos/elhízott egyének adatait is tartalmazták. A vérnyomás és a túlsúly/elhízás közötti szoros összefüggés, valamint a túlsúly/elhízás előfordulási gyakoriságának az elmúlt évtizedekben világszerte tapasztalt emelkedése miatt a gyermekekre és serdülőkre vonatkozó vérnyomás-referenciaértékek meghatározásának módja felülvizsgálatra szorul. Célkitűzés: Célunk volt keresztmetszeti vizsgálatban meghatározni a 3–19 éves korú, normál testtömegű gyermekek és serdülők vérnyomásértékeit Magyarországon, valamint összehasonlítani a normál testtömegű gyermekek és serdülők vérnyomásértékeit a túlsúlyos/elhízott társaikéval. Módszer: 17 828 (9350 fiú) egyén esetében végeztünk antropológiai méréseket és oszcillometriás vérnyomásmérést. A normál testtömegű (n = 14 062, 7195 fiú), a túlsúlyos (n = 2527, 1427 fiú) és az elhízott (n = 1239, 728 fiú) csoportot a testtömegindex percentilisértékei alapján különítettük el. A vérnyomás-percentilisgörbéket és -értékeket LMS-módszerrel képeztük. Eredmények: Mind a systolés, mind a diastolés vérnyomás emelkedett az életkor előrehaladtával mindkét nemben, minden súlykategóriában. A normál testtömegű csoportban a medián testmagasságon mért systolés és diastolés vérnyomás 50. percentilisértéke 94/59 Hgmm-ről 124/68 Hgmm-re emelkedett a fiúkban, míg 94/59 Hgmm-ről 116/68 Hgmm-re a lányokban. A pubertás előtt a systolés vérnyomás nem különbözött szignifikánsan a nemek között, ezt követően fiúkban jelentősebben emelkedett. A diastolés vérnyomás tekintetében nem találtunk klinikailag releváns szignifikáns különbséget a nemek között. A vérnyomás-percentilisértékek a túlsúlyos és az elhízott páciensek csoportjában szignifikánsan magasabbak voltak a normál testtömegűekhez képest (p<0,001). Következtetés: A közölt vérnyomás-normálértékek a jelenkori magyar gyermek- és serdülőpopulációra vonatkozó ismereteinket gyarapítják. Miután a túlsúlyos/elhízott gyermekek és serdülők vérnyomásértékei magasabbak, mint normál testtömegű társaiké, adataikat elkülönítve javasolt tanulmányozni. Orv Hetil. 2024; 165(28): 1086–1100.
Bevezetés: Az Egészségügyi Világszervezet kizárólagos szoptatást javasol 6 hónapos korig. Az anyák egy része ezt különböző okokból nem minden esetben biztosítja gyermeke számára. Magyarországon a védőnők feladata a szoptatás kísérése, így szerepük kulcsfontosságú e téren. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt az édesanyák szoptatással kapcsolatos tudásának, nehézségeinek megismerése, továbbá tapasztalataik feltérképezése a védőnő tevékenységével kapcsolatban. Módszer: Keresztmetszeti kutatásunkat 2023. július és 2024. február között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során célcsoportként olyan anyákat kerestünk, akik megkezdték a szoptatást. Kizárási kritériumunk a szoptatási tapasztalat elégtelensége, a kérdőív értelmezhetetlen kitöltése és a szoptatás 1 évnél régebbi befejezése volt (n = 287). Felmérésünket online, saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel, anonim módon végeztük. A kérdések a szociodemográfiai és szoptatási adatokra, a tudásszintre, valamint a védőnői tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatokra, elégedettségre vonatkoztak. Az adatokat leíró és matematikai statisztikával Microsoft Excel programban elemeztük. Az eredményeket gyakoriság- és átlag megbízhatósági tartományokkal mutattuk be, és p<0,05 mellett tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Válaszadóink 38%-a 6 hónapos korig kizárólag szoptatta gyermekét. Ezen édesanyák szignifikánsan magasabb szintű szoptatási ismerettel rendelkeztek (p<0,001), mint kevesebb ideig kizárólag szoptató társaik. Az anyák 61%-a közepes szintet ért el tudástesztünkön. A szoptatás befejezésének leggyakoribb oka 37%-kal az anyatej elégtelen mennyisége. Az egygyermekes édesanyák 41%-ánál nem történt védőnői szoptatásfelkészítés a várandósság alatt, ám ez nem mutatott szignifikáns összefüggést a szoptatás korábbi befejezésével (p>0,05). Válaszadóink 76%-a elégedettnek mondható a védőnő tevékenységével. Az elégedettségfelmérésben a legalacsonyabb értékelést a szoptatástámogatással kapcsolatos kérdések kapták, melyek átlaga 4-es skálán 2,65 pont lett. Megbeszélés: A 6 hónapig kizárólag szoptató anyák aránya nagyságrendileg megegyezik más nemzetközi és hazai eredményekkel. Az elégedettség mértéke kutatásunkban minden azonos kérdés tekintetében jelentősen alacsonyabb, mint a Deutsch és mtsai által 2014-ben végzett kutatás eredményei. Következtetés: A megfelelő ismeretátadásra hangsúlyt kell helyezni a védőnői gondozás során. A védőnői szoptatástámogatással kevéssé elégedettek a válaszadók, így ez mindenképp fejlesztést igényel, amelyhez célszerű lenne a szakemberek hatékony oktatása, továbbképzése. Orv Hetil. 2024; 165(41): 1628–1640.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2025 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.