A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata az élettel való elégedettséggel és a pszichológiai jólléttel, fiatal felnőtteknél

Abstract

Elméleti háttér: A flow a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet, aktivitáselméletként a viselkedés pozitív következményeire, növekedéshez való hozzájárulására épít. Cél: A társas helyzetben tapasztalt áramlat-élmény összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival – élettel való elégedettség és pszichológiai jóllét – ezidáig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétet növelő szerepét több koncepció hangsúlyozza. Jelen kutatás célja ezen összefüggés igazolása. A társas flow gyakoriságát, intenzitását, valamint a flow szinkronizáció tényezőinek hatását vizsgáljuk. Módszerek: 1060 fő, 18 éven felüli vizsgálati személy, életkor: M(SD) = 26,67(10,76) év, vett részt az online kérdőíves módszerrel lebonyolított keresztmetszeti kutatásunkban. A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála és Pszichológiai Jóllét Skálák. Eredmények: A hierarchikus lineáris regresszióanalízis alapján elmondható, hogy a társas helyzetben átélt flow-élmény gyakorisága (ß = 0,07; p = 0,038) és intenzitása (ß = 0,08; p = 0,039) az élettel való elégedettség szignifikáns, kismértékű magyarázó tényezője. Az egyéni helyzetben átélt flow gyakorisága (ß = 0,10; p = 0,002) és a társas helyzetben tapasztalt optimális élményhez kapcsolódó szinkronizációs tényezők (az együttműködő, flow-t indukáló helyzet interakciós jellemzői) (ß = 0,15; p < 0,001) szintén szignifikáns meghatározói a pszichológiai jóllétnek. Köuetkeztetések: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben hozzájárul a jóllét különböző aspektusaihoz, átélési gyakorisága, intenzitása, valamint az interakcióból fakadó szinkronizációs dimenziók támogatják a jóllét magasabb szintjének elérését.

Az önkéntes munkavégzés mentális és fizikai egészségmutatókkal való összefüggései az empirikus kutatások tükrében – áttekintő tanulmány

“…Az elmélet szerint az önkéntesség akkor előnyös, ha növeli a pozitív és csökkenti a negatív affektusokat (Son & Wilson, 2012). Az eudaimonikus (pszichológiai) jóllét koncepciója szerint a jóllét több mint a pozitív és negatív érzelmek optimális aránya, a személy pozitív pszichológiai működéséhez vezető tényezőket (önelfogadás, pozitív kapcsolat másokkal, autonómia, környezeti hatékonyság, életcél, személyes növekedés) is magában foglalja (Magyaródi & Oláh, 2020). Ahogy arra Ezen kérdések megválaszolása áll a következő fejezetek fókuszában.…”