Az iskolai stressz, az adaptív és maladaptív megküzdés, valamint az iskolai kötődés összefüggései serdülő mintán

Abstract

Háttér és célkitűzésekKutatásunkban 10 és 14 év közötti serdülők körében vizsgáltuk 473 fős mintán a megküzdő stratégiák ismeretét, az adaptív stratégiák védő szerepét az átélt stresszel szemben, valamint az átélt stressz és depresszió összefüggéseit az iskolával kapcsolatos attitűdjeikkel. Témánk indokoltságát a serdülőkorban átélt nagyobb mértékű stressz, valamint az adaptív megküzdési stratégiáknak a stressz negatív hatásaival szembeni potenciális védő szerepe adja.MódszerKvantitatív és kvalitatív módszereket is használtunk két különböző időpontban. A kamaszoknál felmértük az általuk átélt stresszt, illetve a depressziót, továbbá a szubjektív egészségi panaszaikat és az iskolai kötődésüket. A megküzdő stratégiák ismeretét nyílt végű kérdéssel, majd a válaszok tartalomelemzésével kutattuk. Az összefüggéseket korrelációs és lineáris regressziós elemzéssel vizsgáltuk.EredményekAz iskolai stressz összefüggést mutatott a depresszióval és az észlelt tanári támogatással. Az iskolai kötődést a vizsgált változók közül egyedül a tanári támogatás magyarázta. Az iskolai stressz szignifikáns negatív kapcsolatban volt az iskolai kötődéssel keresztmetszeti és hosszmetszeti elrendezésben is. Mintánkban a leginkább ismert stresszkezelési technikák a fizikai aktivitás, a verbalitás/sírás/kiabálás, a fizikai pihenés/feltöltődés és a digitális világ technikáinak használata voltak, néhány vizsgálati személy az instrukció ellenére maladaptív stratégiákat is említett. A maladaptív stratégiák igénybevétele főként a fizikai aktivitással, a verbalitás/sírás/kiabálás használatával, illetve a digitális világ technikáinak igénybevételével mutatott együtt járást. Az adaptív stresszlevezető technikák mennyisége gyenge pozitív korrelációt mutatott a stresszel.KövetkeztetésekA tanároktól kapott támogatásnak kiemelten fontos szerepe lehet a serdülők által átélt stressz mértékének csökkentésében, illetve ezen keresztül a depressziójuk megelőzésében.Background and aimsWe investigated a sample of 473 adolescents aged 10–14 their knowledge about coping strategies, the protective role of adaptive coping against perceived stress and the relationship between perceived stress and depression of the adolescents with their attitudes to school. The importance of our topic comes from the fact that adolescents perceive higher stress levels, and from the adaptive coping strategies' potentially protective role against the negative effects of stress.MethodWe applied quantitative and qualitative methods at two different points in time. We measured the adolescents' perceived stress, depression, subjective health complaints and their school attachment. We investigated the knowledge about coping strategies using open-ended questions and content analysis. The relationships between variables were analysed using correlation and linear regression analysis.ResultsSchool stress was related to depression and the perceived support from teachers. The variance of school attachment was only explained by support from teachers. School stress was in a significant negative relationship with school attachment in both cross-sectional and longitudinal settings. The most known stress management techniques in our sample were: physical activity, verbalization/crying/shouting, physical relaxation, and utilization of the techniques of the digital word. A few participants mentioned maladaptive strategies as well despite the instruction. Utilization of the maladaptive strategies correlated mostly with physical activity, using verbalization/crying/shouting and the utilization of the techniques of the digital word. The amount of adaptive stress management techniques had a weak positive correlation with stress.ConclusionSupport from teachers might have an outstandingly important role in decreasing the level of perceived stress of adolescents and in preventing their depression.