Összefoglaló.
Bevezetés: Az öngyilkosság fő rizikófaktorának a pszichiátriai
zavarokat tekintjük. A COVID–19 többek között neuropszichiátriai kórképek
kialakulásához is vezethet. Ezen túl a pandémia egyéb velejárói, mint például az
izoláció vagy a munkahelyvesztés, a társadalom egészséges tagjaiban is
stresszhez, végül pszichiátriai zavarokhoz vezethetnek.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak a teóriának a
tesztelése volt, hogy a fenti tényezők miatt együtt járt-e a járvány a hazai
suicid halálozás csökkenő trendjének irányváltásával. Módszer:
Vizsgálatunkban a megszakított idősorok elemzésének módszerét használtuk, a
becslésekhez kvázi-Poisson-regressziót alkalmazva, hogy összehasonlítsuk a 2010
és 2020 közötti időszak havi bontású adataiból kirajzolódó trendek alapján a
járvány időszakában (2020. március–december) „elvárt” öngyilkossági esetszámokat
a ténylegesen bekövetkezett esetek számával. Eredmények: A
COVID–19-hónapok alatt a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma
szignifikánsan, 18%-kal nőtt, ahhoz a trendhez képest, amely a COVID–19
hiányában állt volna elő. A teljes populációban szintén szignifikáns, 16%-os
emelkedést lehetett megfigyelni, míg a nők által elkövetett öngyilkosságok száma
nem tért el szignifikánsan a pre-COVID–19-időszak trendje alapján elvárt
értéktől. Megbeszélés és következtetés: A járvány kitörése
utáni időszakban a magyar férfiak szignifikánsan gyakrabban követtek el
öngyilkosságot, míg a nőknél az adatok nem tükröztek lényegi változást. A más
országokban kivitelezett vizsgálatok eredményei érdekes módon inkább csökkenést
vagy nem szignifikáns változást jeleztek, amikor a COVID–19-éra suicid számait
az azt megelőző időszakok számaival hasonlították össze. A hazai és a nemzetközi
eredmények közti eltérések magyarázata egyelőre még nem ismert, így a téma
mindenképpen további vizsgálatokat igényel. Orv Hetil. 2021; 162(41):
1631–1636.
Summary.
Introduction: Psychiatric disorders are the main risk factors
for suicide. COVID-19 may result in the appearance of neuropsychiatric
syndromes. Moreover, other corollaries of the pandemic (e.g., isolation, job
loss) may lead to increasing stress and, ultimately, psychiatric disorders even
among the non-infected population. Objective: We aimed to test
the theory of whether the pandemic, due to the aforementioned factors, was
associated with the reversal of the declining suicide rate trend in Hungary.
Method: To compare the observed number of suicides during
the COVID-19 months (March–December 2020) with the expected numbers, we used an
interrupted time series model and, for the estimations, quasi-Poisson
regression. Expected numbers were calculated based on trends derived from
monthly data between 2010 and 2020. Results: During the months
of the pandemic, the number of suicides among males rose significantly by 18%
compared to the hypothetical trend that would have occurred in the absence of
COVID-19. A significant increase (16%) was also observed in the total
population. By contrast, the number of female suicides did not differ
significantly from the number expected based on the pre-COVID-19 trend.
Discussion and conclusion: After the outbreak of the
epidemic, Hungarian males committed significantly more suicides, while no
relevant changes were observed among females. Interestingly, studies from other
countries found either no change or decrease when comparing suicide numbers from
the COVID-19 period with the corresponding numbers from the pre-COVID-19 period.
The explanation for this discrepancy is still lacking, so further investigations
are needed. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1631–1636.