Coronectomy as a surgical approach to impacted mandibular third molars: a systematic review

Abstract

The aim of this systematic review was to evaluate the clinical effectiveness of the surgical technique of coronectomy for third molars extraction in close proximity with the inferior alveolar nerve.A literature survey carried out through PubMed, SCOPUS and the Cochrane Library from inceptions to the last access in January 31, 2014, was performed to intercept randomised clinical trials, controlled clinical trials, prospective cohort studies or retrospective studies (with or without control group) that examined the clinical outcomes after coronectomy. The following variable were evaluated: inferior alveolar nerve injury, lingual nerve injury, postoperative adverse effects, pulp disease, root migration and rate of reoperation. Ten articles qualified for the final analysis. The successful coronectomies varied from a minimum of 61.7% to a maximum of 100%. Coronectomy was associated with a low incidence of complications in terms of inferior alveolar nerve injury (0%-9.5%), lingual nerve injury (0%-2%), postoperative pain (1.1%-41.9%) and swelling (4.6%), dry socket infection (2%-12%), infection rate (1%-9.5%) and pulp disease (0.9%). Migration of the retained roots seems to be a frequent occurrence (2%-85.3%).Coronectomy appears to be a safe procedure at least in the short term, with a reduced incidence of postoperative complications. Therefore, a coronectomy can be indicated for teeth that are very close to the inferior alveolar nerve. If a second operation is needed for the remnant roots, they can be removed with a low risk of paresthesia, because the roots are generally receded from the mandubular nerve.

A nervus alveolaris inferior védelmében: alsó bölcsességfogak coronectomiája. Irodalmi áttekintés

“…Fontos, hogy olyan fogak esetén végezzük, ahol a böl-csességfog klinikai koronája ép, cariesmentes, pulpalisan, parodontalisan, periapicalisan gyulladásmentes legyen a fog, ne legyen mobil és a gyökérfejlődése már szinte teljesen befejeződött [12,16,[26][27][28][29]. Olyan horizontális helyzetű bölcsességfogak esetén, ahol a canalis koroná-hoz közeli vagy azzal kontakt lefutású, szintén nem javasolt coronectomiát végezni, hiszen a koronai szekciókor megnő az IAN sérülési esélye [12].…”

“…Néhány tanulmány szerint az antibiotikum adása szükségtelen [27,44]. Az viszont ér-dekes, hogy Pogrel (2004) [12] óta is csak egy tanulmányban indították már preoperatívan az antibiotikumot [31], pedig egyértelműen eredményesebb a posztoperatív adagolásnál, legalábbis a fogeltávolítások tapasztalatai alapján [28,45].…”

“…Egy szisztematikus irodalomelemzés szerint a coronectomia a következő szövődményi rátákkal jellemezhető: IAN-sérülések 0%-9,5%; nervus lingualis sérülések 0%-2%; posztoperatív fájdalom előfordulása 1,1%-41,9%; arcduzzanat 4,6%; alveolitis 2%-12%; egyéb infekciók 1%-9,5%, illetve pulpitis 0,9% [28]. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a magasabb szövődményi ráták sokszor régebbi vizsgálatokból, mondhatni, még a mód-szerformáló időszakból erednek, vagy kis esetszámaik miatt már egyetlen szövődményes eset előfordulásával is magasabb szövődményrátát eredményeztek.…”

“…A gyökerek elvándorlása nagyon gyakori jelenség coronectomia után, gyakorisága megfigyelések szerint 2% és 85,3% közötti [28] (3a, 3b és 3c ábra). A gyökér elmozdulásának üteme a következő átlagos számokkal jellemezhető: 1,6-1,9 mm három hónap után, 2-3,4 mm fél év után, 2-3,8 mm egy év után és 3,1-4 mm két évvel a coronectomia elvégzése után [28].…”

“…A gyökér elmozdulásának üteme a következő átlagos számokkal jellemezhető: 1,6-1,9 mm három hónap után, 2-3,4 mm fél év után, 2-3,8 mm egy év után és 3,1-4 mm két évvel a coronectomia elvégzése után [28]. A gyökérmigráció miatt szükségessé váló reoperáció gyakoriságát 0,6% és 6,8% között találjuk [23,28,47] (3d ábra).…”