Bevezetés: A minimálisan invazív technikák ugrásszerű fejlődése
nem hagyta érintetlenül az idegsebészetet sem. Az új műtéti beavatkozások mind a
koponya-, mind a gerincsebészet vonatkozásában egyre szélesebb teret nyernek. Ez
utóbbi területen létjogosultságukat tovább fokozza az idősödő társadalom igénye,
mely szinte átrajzolva a műtéti statisztikát, korábban alig vagy kevés számban
végzett beavatkozások egyre növekvő számához vezetett. A degeneratív
elváltozások okozta gerinccsatorna-szűkületek ellátása során kezdetben
alkalmazott, kétoldali feltárással járó laminectomiát felváltotta az egy
oldalról elvégezhető „over-the-top” műtét, majd az utóbbi években, a feltárás
további minimalizálóját segítő, a lehető legkisebb járulékos szövetroncsolást
biztosító technikák, mint a tubusfeltáró, majd a gerincendoszkóp használata.
Célkitűzés: A jelen tanulmány célja, hogy az elmúlt évek
tapasztalatait felhasználva bemutassa a két, minimálisan invazív technikával,
azaz a tubusfeltáróval és az endoszkóppal végzett dekompressziós műtéteket, ezek
eredményeit, mintegy rálátást adva a nemzetközi gerincsebészeti trendekre.
Módszer: 2022. január 1. és 2022. december 31. között 43
beteget operáltunk ezen technikával gerinccsatorna-szűkület miatt. Ezek közül 27
esetben tubusfeltárót és mikroszkópot, míg 16 esetben endoszkópos technikát
alkalmaztunk. Az eredmények megítélésére a beavatkozás előtt és után vizuális
analóg skála értéket vettünk fel neurogen claudicatio, terhelésre fokozódó
derékfájdalom és a nyugalmi gyöki fájdalmak megítélésére. Ennek alapján a
betegeket négy csoportba osztottuk: „változatlan” (0–30%), „mérsékelt” (31–50%),
„jó” (51–75%) és „kiváló” (76–100%) minősítést alkalmazva. Külön elemeztük a
spondylolisthesissel kombinált szűkület miatt történt műtéteket. Rövid távú
eredményeinket a hospitalizációs napok átlagos értéke alapján értékeltük.
Eredmények: Mindhárom vizsgált tünet esetében „kiváló”
posztoperatív eredményt értünk el, azaz a neurogen claudicatio 95,3%-ban, a
derékfájdalom 72,4%-ban, míg a nyugalmi gyöki tünetek 86,9%-ban csaknem teljesen
megszűntek. „Jó” és „mérsékelt” eredményt ennek megfelelően jóval kisebb
arányokban tapasztaltunk. A spondylolisthesis talaján kialakult
gerinccsatorna-szűkület dekompressziós műtéte utáni eredményeket külön
értékeltük, melyek alapján szintén az esetek 92,8%-ában a neurogen caludicatio,
70%-ában a derékfájdalom és 100%-ában a nyugalmi fájdalom posztoperatív
eredménye bizonyult „kiválónak”. A kórházban töltött napok száma átlagosan 3,7
volt. Megbeszélés és következtetés: Tapasztalataink egybevágnak
azokkal a nemzetközi eredményekkel, amelyek szerint a tubusfeltáró és az
endoszkóp alkalmazásával a minimálisan invazív technikák eredményei tovább
javíthatók mind rövid, mind hosszú távon. Az új technikák bevezetésével nemcsak
jobb eredménnyel járó, kevésbé invazív megközelítést kínálhatunk a betegeknek,
de az eljárások hatékony volta miatt több beteg kerülhet műtétre, jelentősen
lerövidítve a várakozási időt. Orv Hetil. 2023; 164(49): 1926–1937.