Czech OFDI

Foreign direct investment in Central and Eastern European EU member states

“…Megerősítik ezt más tanulmányok is: Szlovénia ) és Lengyelország (KaliszukWancio [2013]) esetében elsősorban helyi tulajdonban levő cégek fektetnek be kül-földön. Ezzel szemben Magyarország esetében (Antalóczy-Éltető [2003], Szalavetz [2010]) a kifelé irányuló tőkebefektetések nagyobb részéért szórt külföldi többségi tulajdonban levő, de a magyar menedzsment által ellenőrzött és irányított vállalatok a "felelősek" 2 , míg Csehországban is viszonylag sok a nem helyi tulajdonban levő külföldi befektető (Zemplinerova [2012]). …”

“…Ebbe "kavar bele" a helyi, de külföldi tulajdonban levő vállalatok külföldi befektetése, amelynek részesedése igen jelentős lehet a teljes külföldi OFDIállományban. Az elérhető adatok alapján ez volt a helyzet Csehországban (Zemplinerova [2012]), Észtországban (Masso-Varblane-Vahter [2008]) és Magyarországon (Sass-Antalóczy-Éltető [2012]). Ezzel szemben országspecifikus okok magyarázhatják a közvetett OFDI alacsonyabb és a közvetlen OFDI magasabb része-sedését Lengyelország , Karaszewski et al [2014]) vagy Szlovénia esetében ).…”

“…Lehetséges az is, hogy az eredeti célor-szágban már nem találnak megfelelő befektetési lehetőséget. A régióban sok esetben ilyen közvetett OFDI-vel indulnak a külföldi közvetlen tőkebefektetések (lásd például Magyarország (Sass-Antalóczy-Éltető [2012]) és Csehország (Zemplinerova [2012])), s a helyi tulajdonban levő cégek csak később terjeszkednek külföldön. A liberalizáció és a reformfolyamat előrehaladása mellett a külföldi multik helyi leányai más módon, áttételesen is erősíthetik a külföldi befektetési tevékenységet.…”

“…Később, ahogyan a tulajdonosi előnyeik és versenyképességük egyre erősebb, már távolabbi országok-ban is befektetnek. Ezen kívül a korábban privatizáló országok (elsősorban Csehország, Lengyelország és Magyarország) hazai és külföldi tulajdonú vállalatai a később induló és így később magánosító gazdaságok által kínált privatizációs lehetőségeket is jobban ki tudják használni (lásd például , Sass-Antalóczy-Éltető [2012], Zemplinerova [2012]), és így ott sikeres külföldi befektetők lehetnek.…”

Motywy inwestycji zagranicznych polskich przedsiębiorstw

“…Publikacje te wyjaśniają różnice w strukturze europejskich BIZ za pomocą hipotezy ścieżki rozwoju inwestycji (Boudier-Bensebaa, 2008) lub hipotezy klucza gęsi (Kalotay, 2004;Rojeca i Damijanc, 2008). Istnieje też wiele studiów poszczególnych gospodarek lub grup gospodarek a w tym nowych krajów członkowskich UE, (Jaklic i Svetlicic, 2001 oraz Radło i inni, 2012); państw wyszehradzkich (Radło i Sass, 2012), Polski (Karaszewski i inni, 2009i Radło, 2012, Słowacji (Ferencikova i Ferencikova, 2012), Węgier (Sass i inni, 2012) czy Czech (Zemplinerová, 2012).…”