Digitális kémia

Abstract

BevezetésAz utóbbi évtizedekben a ma már több mint 90 éves múltra vissza tekintõ kvan tumkémia -a modern kémia egyetlen ál ta lános érvényû nek tekintett elmélete -soha nem látott és so kak által ta lán nem is várt mértékû fejlõdésen ment ke resz tül. A fej lõ dés eredményeként mind szélesebb körben le het (be val lot tan változó mértékû) sikerrel al kal mazni a kvan tum kémiát a különbözõ ter mészet tudo mányos te rületek szá má ra érde kes gyakorlati és elméleti problémák vizs gá lata kor. Igaz ez a mérnöki alkalmazásokra is, ahol az el mélet és a modellezés szin tén egyre fon to sabb szerepet játszik. A kvan tumkémiát igény be vevõ alkal ma zá sok sikerének egyik kul csa -de egy ben fel té tele is -az elméleti esz köztár és a mód szer tan példátlan üte mû fej lõdése. A XXI. század em bere szá má ra értelem szerûen a má sik pillér a szá mító gé pek és a szá mí tási kapacitás rend kí vüli mértékû (gyak ran ex po nenciálisnak nevezett) bõ vü lése.Ezek a vál tozások és uralkodó trendek azt eredmé nyez ték, hogy mind a számí tógépek, mind a (több nyi re ma még ta lán nem is kvantum kémiai, hanem klasszi kus ké miai) szá mí tá sok egy re nagyobb teret nyernek a ter mé szettu do má nyok ban, ezen belül a kémiában. Ugyanakkor a "hét köz na pi" gya korló ké mikusok mind kísérleti, mind el mé leti vizs gá lataik so rán egy re nagyobb mennyi ségû adatot (informá ciót) ge nerálnak, egy re gyor suló ütemben. Ez az in for má ció hal maz a legegyszerûbb ese tek ben csupán egyre rész le te sebb jegyzõkönyveket je lent (per sze ezek di gi talizálása, tá ro lása és egy kisebb-na gyobb kö zös ség szá má ra történõ hoz zá fér hetõvé tétele magá ban is ko moly in for matikai feladat), de a mé rési adatok mennyi sége is rend kí vüli növe ke dést mu tat, így a mé rési ada tok ér tel mezése is egy re na gyobb és össze tettebb feladat, szük sé ges sé téve a kí sérlet, az elmé let és az infor ma tika egyre szo rosabb össze fonódását. Nagyon fontos azt is hangsúlyozni, hogy a kémiai szem pont ból releváns, szerteágazó, egyre összetettebb kísérleti tech ni kák és az el mé let kéz a kéz ben zajló fejlõdése miatt a szá mítás techni ka, az infor ma tika, az adatbázisok (és az adat bá nyá szat) és az infor má ciós rend szerek felhasználása is el ér ke zett a kémiába, ahogy a nagyada tok (big data) is. Míg a XX. század elõtt a ké miai jel legû in formáció alapvetõen egy szerû és egyszerûen repre zentál ható volt, ma napság ez már messze nem igaz. Extrém pél da ként gon dol hatunk a csil lagos eget pásztázó távcsövekre, az élet je lei és nyomai után kutatók által generált elké pesz tõ mennyi ségû, alap ve tõen nyílt hozzáférésû adathalmazra, mely a világegyetem ké mi ájáról nyújt alapvetõ információt. Megállapíthatjuk, hogy egy re gyorsuló ütem ben a kísérlet-elmélet-információ há rom szög határozza meg a modern ké mia fejlõdésének irá nyát. Ez azzal jár, hogy kü lönös hang súlyt kapnak a ké mián be lül azok a területek, ahol ez a három összetevõ egy szerre van jelen és egyszerre megha tározó. A fizika után a ké miába is elérkezett a digitális...

Felmérés a kutatási adatkezelésről az ELTE kutatói körében

“…Feltételeznünk kell azonban, hogy olyan is előfordult, hogy nem jutott elég idő a kérdőív befejezésére, vagy bár a kitöltő szándékában állt a befejezés, de a későbbiekben megfeledkezett róla, esetleg technikai probléma adódott. Az általános kérdések (1-3) után befejezetlenül hagyott 30 kérdőív és az adatrepozitóriumok használatára irányuló kérdések (15)(16) esetében nem gondoljuk, hogy szakmai okokat kellene keresnünk, ugyanis a jelentős számú kérdőívelhagyás a 4-12. kérdésig (2-9. oldalak) történt. A Kutatási adatok típusa, mennyisége és tárolásuk kérdéskörnél a kérdőív elhagyása mellett 54 fő döntött, ez a kérdőívet teljesen kitöltök számának 8,5%-a.…”

“…ResearchGate és Academia.edu 7 A rendszerben az egyes fájlok verziószáma is nyomon követhető, a tisztított, végleges adatok tudományos közleményekben jelennek meg. 15 Az adatbázis kezdőoldala a 8. ábrán látható.…”