Dohányzó várandósok elsődleges védőnői állapotfelmérése az alapellátásban

Abstract

Bevezetés: A várandósok dohányzása számos szülészeti és neonatológiai szövődményt okozhat. Megelőzésükre szervezetileg kiváló lehetőség a gondozásba vételkor a dohányzói status védőnői felmérése, majd a háziorvosokkal együtt a várandósok támogatása a dohányzás szünetelése vagy a leszokás érdekében. Célkitűzés: Egy mintaszerű rendszer felépítésére Nyíregyházán modellkísérletet végeztünk a városi védőnői hálózatban 2019. október 1. és 2021. március 31. között, gondozásra jelentkezett várandósok körében. Módszer: Papíralapú kérdőíveink kitöltését a védőnők végezték a gondozásba vételkor a várandósok válaszai alapján. A legfőbb biometriai, szociodemográfiai és családtervezési adatokon (9 kérdés) túl a dohányzási (cigarettázási) szokásokat, a környezeti dohányfüstártalmat és a dohányzás ártalmasságának ismeretét vizsgáltuk (9 kérdés). A statisztikai vizsgálatot frekvencia- és kereszttáblás elemzéssel végeztük. Szignifikánsnak fogadtuk el az eredményeket p<0,05 értékkel. Eredmények: A gondozásba vett összes várandós (n = 1761) közül 1548 (87,9%) válaszolt a kérdéseinkre. Mintánk átlagéletkora 30,2 év (min./max.: 15/48) volt, gondozásba vételük átlagosan a várandósság 10,8. hetében (min./max.: 6/34) történt. Jelentős volt a magasabb fokú iskolai végzettséggel (középfokú 46,0%, felsőfokú 42,8%) rendelkezők aránya. A roma nemzetiség aránya 4,2% volt. Tervezett volt a várandósság 88,5%-ban. Soha nem dohányzott 46,5%. Dohányzói anamnézise volt 53,5%-nak. A teljes mintából 10,1% folytatta a dohányzást, de 42,5% korábbi dohányos azt állította, hogy aktuálisan nem cigarettázik. A férjek/élettársak (n = 1493) részéről 30,3%-ban fordult elő környezeti dohányfüstártalom. Minden várandós (98,9%) tisztában volt a dohányzás magzatkárosító hatásával. Következtetés: Nagyvárosi környezetben a magasabb szintű iskolai végzettség hozzájárult a dohányzás magzatkárosító hatásának ismeretéhez. A várandósság alatt tovább folytatott dohányzásban a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetben voltak a nem romákkal szemben. Másodlagos dohányfüstártalom szempontjából nagyon kedvezőtlen volt a férj/élettárs dohányzásának csaknem egyharmados aránya. Az alapellátás a legegyszerűbben a védőnők révén érheti el a dohányzás által különösen veszélyeztetett populációt. Részükre a bemutatott módszerrel a háziorvos és a védőnő az adatok alapján célzottan végezheti a dohányzással kapcsolatban az alapellátás kompetenciájába tartozó szünetelés/leszokás támogatást. Orv Hetil. 2024; 165(14): 545–552.