Extracapsular extension in the positive sentinel lymph node: a marker of poor prognosis in cT1-2N0 breast cancer patients?

Abstract

Objective This study aims to evaluate whether extracapsular extension (ECE) in the sentinel lymph node (SLN) is associated with involvement of ≥ 4 lymph node metastases at completion axillary lymph node dissection (ALND) and the effect on 5-year disease-free survival (DFS) and 10-year overall survival (OS). Summary background data ECE in a SLN is usually a contraindication for omitting completion ALND in cT1-2N0 breast cancer patients treated with breast-conserving therapy and 1-2 positive SLN(s). Methods All cT1-2N0 breast cancer patients with 1-3 positive SLN(s) who underwent ALND between 2005 and 2008 were selected from the Netherlands Cancer Registry. Logistic regression analysis was used to determine the association between ECE and ≥ 4 lymph node metastases. Five-year DFS and 10-year OS were analyzed using Kaplan-Meier survival analysis. Cox regression analysis was performed to correct for other prognostic factors. Results A total of 3502 patients were included. Information on ECE was available for 2111 (60.3%) patients, consisting of 741 (35.1%) patients with and 1370 (64.9%) without ECE. The incidence of ≥ 4 lymph node metastases was 116 (15.7%) in the ECE group vs. 80 (5.8%) in the group without ECE (p < 0.001). Five-year DFS rate was 86.4% in the ECE group compared to 88.8% in the group without ECE (p = 0.085). 10-year OS rate was 78.6% compared to 83.0% (p = 0.018), respectively. Cox regression analysis showed that ECE was not an independent prognostic factor for both DFS and OS. Conclusions ECE was significantly associated with involvement of ≥ 4 lymph node metastases in the completion ALND group. ECE was not an independent prognostic factor for both DFS and OS.

Extranodal Tumor Deposits in the Axillary Fat Indicate the Need for Axillary Dissection Among T1–T2cN0 Patients with Positive Sentinel Nodes

“…3 This result was supported by Vane et al, who also found mECE to be associated with involvement of ≥ 4 additional positive NSLNs (OR 2.8 95% CI 1.9-4.3, p < 0.001) in a Dutch cohort of 2111 patients with T1-T2cN0 cancers with 1 or 2 positive SLNs. 17 The similar strong association of ETDs in the axillary fat with extensive NSLN positivity in our study, and without a significant interaction with mECE in statistical models, underscores the aggressive biology associated with ETDs and their distinct association with heavy nodal disease burden.…”

Breast cancer – extracapsular extension in the sentinel lymph node

“…For infiltration greater than 2 mm, or for lesser than 2 mm, or for no extracapsular infiltration, the probability of the occupation of more than four axillary lymph nodes was 33%, 8.5% and 2.5%, respectively [10]. In yet another paper, this feature was also presented, but it was not an independent factor for disease free survival (DFS) and overall survival (OS) [23]. Schwentner, analyzing the outcomes of 324 women showed that the probability of increasing pN status (pN1 to pN2-3) was much higher in patients with ECE after performing an axillary dissection [24].…”

Az őrszemnyirokcsomó extracapsularis áttétének jelentősége az emlőrák sebészi kezelésében

“…Van olyan munkacsoport is, amelyik még tovább részletezve 5 cso-portba sorolja az ECT-t. 21 Abban egyetértés van, hogy szükség lenne az ECT jelenlétének standardizált rögzítésére, legtöbben a ≤ 2 mm és > 2 mm kategóriák használatát javasolják. [20][21][22][23] Az ECT jelentőségére először Cserni (2001) 24 , valamint Stitzenberg és munkatársai (2003) 25 hívták fel a fi gyelmet, véleményük szerint az ECT jelenléte az SN-ben fontos előrejelzője a hónalj további nyirokcsomó-érintettségének. Az ECT gyakran társul LVI-vel is.…”

“…27 Vane és munkatársai 2111 beteg adatainak elemzése során megállapították, hogy a lokális és regionális kiújulást, a DFS és az OS arányait szignifi kánsan nem befolyásolta az ECT jelenléte, a távoli áttétek aránya ugyan valamivel magasabb volt, de ez sem volt szignifi káns különbség. 23 A legtöbb közlemény szerint a cT1-2cN0 cM0 csoportban az ECT előfordulása 30-50% körüli. 22,23 Ezeknél a betegeknél 30-65%-os a >3 nyirokcsomóáttét aránya, [6][7][8][9]22,23 így kijelenthető, hogy az ECT a hónalj masszív nyirok csomóérintettségének prediktora.…”

“…23 A legtöbb közlemény szerint a cT1-2cN0 cM0 csoportban az ECT előfordulása 30-50% körüli. 22,23 Ezeknél a betegeknél 30-65%-os a >3 nyirokcsomóáttét aránya, [6][7][8][9]22,23 így kijelenthető, hogy az ECT a hónalj masszív nyirok csomóérintettségének prediktora. Ezen adatok függvé nyében megállapítható, hogy ECT jelenléte esetén egy tényezővel több szólhat az ABD elvégzése mellett, vagy ennek hiányában a célzott hónalji ST alkalmazása mellett.…”