Felsőoktatás – integráció és más folyamatok

Abstract

Szociológia és társadalompolitika doktori program BevezetésAz 1970-es évek elejétől a világ fejlett államaiban hangsúlyossá váló tudás-felértéke-lődés, s ennek közvetlen gazdasági tényezővé válása megváltoztatta a politikai gondolkodást. Mind többen vettek részt a felsőfokú képzésekben, annak ellenére, hogy az olajválság hatására a fejlett világ államai visszafogták a felsőoktatás finanszírozá-sát. A hallgatólétszám gyors növekedését jórészt csak a demográfiai hullámok befolyásolták. Az egyre magasabb részvételi arány következtében felismert társadalmi folyamatok arra késztették a politikusokat, gondolják újra a felsőoktatásról alkotott nézeteiket (Bősze 2006).Polónyi István szerint nem az állam "gerjeszti" a felsőoktatás iránti keresletet. A társadalmi folyamatok kényszerítik valójában lépésekre a mindenkori kormányo-kat. Azon fejlett országokban, ahol a kormányzat elég erős volt ellenállni a társadal-mi nyomásnak, ott a privát intézmények térnyerése jellemző (Japán) 1 . 2001-ben, Párizsban a "Felsőoktatás a 21. században" című konferencián a felsőoktatás világ-szerte tapasztalható válságáról folyt a diskurzus. A válság okát, a társadalmi nyomás következtében megfékezhetetlennek látszó expanzióban, valamint a permanens finan szírozási nehézségek megoldhatatlan ellentmondásából vezették le (Hrubos 2005).Magyarországon a rendszerváltás után a kilencvenes évek közepére, a felsőok-tatásban végbement hirtelen bővülés és az ezzel összefüggő, fiatal, javarészt pálya-kezdő diplomások növekvő munkanélkülisége tette szükségessé, hogy szülessenek válaszok a hallgatói expanzióra és az ezzel összefüggő növekvő munkanélküliségre, valamint arra, hogyan reagáljon a felsőoktatás a munkaerőpiac kihívásaira. A főis-kolai és egyetemi hallgatók száma a rendszerváltás előtti 100 ezer körüli szintről 2006-ra 350 ezer fölé emelkedett 2 . A frissen végzett diplomások száma 1995-höz képest is megkétszereződött (Kertesi -Köllő 2006