Gaming Gone Viral: An Analysis of the Emerging Esports Narrative Economy

Abstract

In this article, we use narrative economics to analyze the social conditions promoting the growth in private investment in esports—specifically in North American esports teams and franchises. Investment in the esport industry has outpaced revenue growth and esport teams do not have a proven cash flow model. To understand this disjuncture, we draw upon the narrative economic approaches developed by Robert Shiller and colleagues who have demonstrated how the public narrative holds the potential to influence economic behavior—and whereby following a popular story might lead to irrational investment, labor, or consumption practices. We provide a quantitative analysis of published stories that shows the virality of esport narratives is consistent with epidemic models and that business investment narratives are spreading faster than general esport narratives. We then provide a mixed method analysis that demonstrates the central narrative of esport stories is one of growth, opportunity, and sport-esport synergies. We conclude with a discussion about the industrial and theoretical implications of studying viral stories as they relate to preconditioning economic behavior in the sports industry.

Constructing Authentic Spectatorship at an Esports Bar

“…With esports able to be played and produced over the internet without the involved personnel needing to be co-located, many esports leagues and tournaments have continued during the pandemic where their traditional sports counterparts have not. This attribute has been referred to by numerous writers, both in news media (Newman et al 2020) and academic outlets (Fakazli 2020; Block and Haack 2021), as the main reason why esports continues to stay profitable despite restrictions on public gatherings. However, these accounts often overlook the many other canceled esports events that were unable to make the transition.…”

Az e-sport iparág makro, mezo, mikro gazdasági szinten való elemzése

“…Az összes elérhető makrogazdaságra vonatkozó publikációban foglalkoztak az e-sport szervezetek strukturális felépítésének és szervezettségének gazdasági eredményességre gyakorolt hatásaival (Copadineanu 2014, Zhou et al 2018, Newman et al 2020…”

“…Presentation of e-sports stakeholdersForrás:Carrillo et al 2019 alapján Az e-sport szervezetek tipikus, lehetséges bevételi forrásaiként az alábbiakat azonosították: egyedi projektek (mint saját YouTube csatorna indítása), beszélgetés a játékosok és nézők között, rendezvény belépőjegyek, saját termékek, szponzorok, reklámok, bajnokságok díjazása, együttműködési kapcsolatok, adományok, önkéntesek bevonása, szolgáltatások eladása, valamint online közvetítési lehetőségek(Seo 2013, Copadineanu 2014, Parshakov & Zavertiaeva 2018, Newman et al 2020, Kim et al 2020. Az összes bevételek mértékének növekedési becsléséből (Newmann et al2020) (1.ábra), az látszik, hogy egy folyamatos, lineáris növekedési trend mutatkozik az e-sport iparág bevételeiben.…”

“…ként jellemezték(Carillo et al 2019) Newman et al (2020). leíró elemzésükben olyan társadalmi-gazdasági feltételeket vizsgáltak, amelyek befolyásolhatják az e-sportba áramló magánbefektetések folyamatos növekedését, különösen Észak-Amerikában.…”

Opportunity and inequality in the emerging esports labor market

“…That same year, Epic Games' first Fortnite World Cup Finals featured a prize pool of over $30 million. Amidst an increasingly pervasive, or 'viral,' media narrative linking esports to financial opportunities for various stakeholders (Newman et al, 2020), there is a case being made that competitive video gamers are now benefiting from industry growth.…”