„Hát megpróbálunk küzdeni”: átalakuló boldogulási stratégiák Kárpátalján az Euromajdan után

Abstract

Ukrajna közelmúltbeli viharos története politikai, gazdasági és társadalmi válsághoz vezetett az ország egészében és vizsgálati terepünkön, Kárpátalján is. A katonai konfliktus, a behívók, valamint az egyre mélyülő gazdasági válság jelentősen átalakította a 2014 előtti boldogulási stratégiákat, felerősítve a külföldre irányuló migrációt – etnikai hovatartozástól függetlenül.Tanulmányunk mintegy gyorsjelentésként arra vállalkozik, hogy átfogó képet adjon Kárpátalja jelenlegi helyzetéről, valamint az elmúlt három évben végbement, a magyar közösséget érintő markáns változásokról. Fő célunk annak bemutatása, hogy az Ukrajna területén bekövetkezett bel- és geopolitikai események (Euromajdan, a Krím elvesztése, kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus) hogyan alakították át Kárpátalján az egyéni és családi boldogulási mintázatokat, köztük a tanulmányunk fókuszában álló migrációs stratégiákat és a magyar–ukrán határon átnyúló informális kapcsolatokat. Írásunkban külön kitérünk Magyarország támogatáspolitikájának migrációt ösztönző avagy fékező hatásaira.A 2016 tavaszán végzett terepmunkánk alapján kijelenthetjük, hogy a korábban sem elhanyagolható mértékű mobilitás és a határhoz kötődő informális gazdasági stratégiák – mint önálló vagy kiegészítő bevételszerzési lehetőségek – felerősödtek Kárpátalján. A helyiek mobilitási stratégiáinak meghatározó jellemzője a cirkularitás, mind a külföldi munkavállalás, mind a határon átívelő rendszeres mozgások (pl. ingázás, csempészés, kiskereskedelem) esetében, de egyre erősödő forma a végleges kitelepedés is. Mindezen mozgásokat jelentősen megkönnyítették a magyar nemzetpolitika egyes lépései, különösen a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzésének lehetősége.

A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására

“…Magyarországon belül a bevándorlók 80%-a a központi régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében telepedik le (Karácsonyi és Kincses 2010 A recens migrációs folyamatokra fókuszálva megállapítható, hogy a hivatalos statisztikák szerint a globális gazdasági válság kitörése óta évről évre csökken a bevándorló (flow) és a Magyarországon tartózkodó (stock) ukrán állampolgárok száma, továbbá a kiadott tartózkodási és munkavállalási engedélyek száma is (3. ábra). Ezzel szemben az ukrán krízis kezdete óta (tehát lényegében 2014-től) a hírek a kárpátaljaiak tömeges Magyarországra vándorlásáról, illetve munkavállalásáról számoltak be egyrészt a katonai behívók elől, másrészt a kilátástalan gazdasági körülmények miatt (Kovály et al 2017 (Tátrai et al 2017).…”

“…A recens migrációs folyamatokra fókuszálva megállapítható, hogy a hivatalos statisztikák szerint a globális gazdasági válság kitörése óta évről évre csökken a bevándorló (flow) és a Magyarországon tartózkodó (stock) ukrán állampolgárok száma, továbbá a kiadott tartózkodási és munkavállalási engedélyek száma is (3. ábra). Ezzel szemben az ukrán krízis kezdete óta (tehát lényegében 2014-től) a hírek a kárpátaljaiak tömeges Magyarországra vándorlásáról, illetve munkavállalásáról számoltak be egyrészt a katonai behívók elől, másrészt a kilátástalan gazdasági körülmények miatt(Kovály et al 2017).szági gazdasági okokra, hanem az egyszerűsített honosítási eljárás életbe lépésére vezethető vissza. A magyar állampolgárság tömeges megszerzése miatt 2011 után a szomszédos országok viszonylatában az állampolgárságon alapuló migrációs statisztikák már nem alkalmasak a valós folyamatok nyomon követésére.…”

„A mai világban minden a kapcsolatokon, az ismeretségen múlik”: Külföldi befektetők telephelyválasztási döntéseinek jellemzői Kárpátalján az informális etnikai kapcsolatok tükrében

“…A munkanélküliség, a gazdasági mélyrepülés és a katonai behívóktól való félelem tovább erősítette az egyébként is aktív mobilitási jellemzőkkel rendelkező kárpátaljai lakosság migrációs hajlandóságát (Tátrai, Erőss, Kovály 2016). Az egyre fokozódó elvándorlás új kihívások elé állítja a kárpátaljai munkaerőpiacot, különösen érzékenyen érintette például az iskolákat, az óvodákat vagy az egészségügyi intézményeket, amelyek dolgozói tömegével hagyják el az országot (Kovály, Erőss, Tátrai 2017). A kutatás során azonban az is kiderült, hogy már nemcsak a fentebb említett szektorokban vannak betöltetlen állások, hanem a legtöbb üzem, cég, vállalkozás is súlyos munkaerőhiánnyal küzd.…”

Hungarian Nationality Ethnic Minorities Living in Poverty and Social Exclusion in Ukraine

“…In recent years, the acceptance of work immigration has increased among the Hungarians; this strategy plays a significant role in livelihood security . At the same time, a wide range of livelihood strategies has emerged at the crossroads of legal and illegal, formal and informal solutions (Kovály et al . 2017) .…”