Közösség és dzsentrifikáció egy vidéki településen

Abstract

Jelen tanulmány a vidéki területekre történő urbánus középosztályi, értelmiségi beáramlás, a vidéki dzsentrifikáció hatását vizsgálja a céltelepülés közösségi életének alakulása tükrében. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatás keretében mintegy harminc, félig strukturált interjú készült őslakosokkal és beköltözőkkel, művészekkel és helyi vállalkozókkal egy dél-dunántúli kistelepülésen a PTE BTK szociológia szakos hallgatóinak részvételével. Eredményeink szerint a vidéki dzsentrifikáció különböző szakaszaiban eltérő értékrendű és társadalmi státuszú beköltözők érkeztek a településre, aminek hatására látványosan alakultak át a helyi közösség alapjait konstruáló gazdasági együttműködések, hierarchiák, közös értékek és célok. Az 1990-es években először művész, értelmiségi, majd a kétezres évektől kezdve egyre inkább vállalkozói réteg költözött a településre. A beköltöző értelmiségiek átformálták a csendes falu életét, és egy pezsgő, fesztiválokban és turistákban gazdag településsé alakították azt. A folyamat következtében felélénkültek a lokális gazdasági kapcsolatok és a turizmus. A településen élők összetételének átalakulása, illetve a település funkciójának megváltozása következtében szembetűnővé váltak az értékrendbeli különbségek, amelyek mind az őslakos–beköltöző tengelyen, mind pedig a két csoport közösségén belül megfigyelhetőek. A falut illetően eltérő, egymással versengő elképzelések látványos változást eredményeztek, mind a közösség(ek), mind a település tekintetében, ennek következtében a különböző szereplők és csoportok a formális hatalom területén küzdenek saját érdekeik képviseletéért. A településen zajló dzsentrifikáció egyszerre erősítheti és csökkentheti a társadalmi kohéziót, és ezzel magát a közösséget is.

Inclusion or Exclusion? The Spatial Habitus of Rural Gentrifiers

“…In the subsequent phases of "expanding" and "adolescent" gentrification, the financial and public safety risks of moving downtown are reduced (Clay, 1979), making the neighbourhood "trendy" and safe to invest in, and triggering the inflow of predominantly well-educated and higher-income upper-middle-class groups. Finally, "super-gentrification" (Lees, 2003) refers to the phase when people with even higher economic capital enter pre-gentrified communities, resulting in the displacement of both the original population and the first-wave gentrifiers (Tomay & Völgyi, 2022).…”

“…It is important to highlight that urban and rural gentrification are not identical phenomena, despite some commonalities in the post-industrial transformation of urban and rural areas (Phillips, 1993). Rural gentrification is understood as the relocation of urban upper-and middle-class groups to settlements appreciated for their favourable social and natural assets, which increases their economic and social valorisation and results in the transformation of local assets (the built and natural environment) in ways that conform to the particular values, styles, and visions of urban consumers (Tomay & Völgyi, 2022).…”

Meghasadt valóságok – dilemmák a turizmus és a dzsentrifikáció szerepéről a vidék fejlődése kapcsán

“…Ebből a szemszögből nézve az életmódvándorok és vállalkozók új elitté válva kiszorítják a többieket a gazdasági és helyi politikai döntésekből. A régi közösségek és életmód feláldozásra kerültek az üzleti célok és az elhatalmasodó turisztikai valóság oltárán -így ők a valóságot felelős integráció helyett gyarmatosításként, kirekesztésként érzékelik, vagyis az eltérő valóságérzékelések itt is konfliktusokat szültek (Tomay-Völgyi 2022).…”

“…A legutóbbi önkormányzati választások során ezek a konfliktusok jelentős változást eredményeztek a helyi kormányzás terén, 1990 óta először választottak bevándorló helyett tősgyökeres polgármestert. Ennek eredményeképpen a helyi önkormányzat a turisztikai fejlesztések feltétlen támogatása helyett egy sokkal kritikusabb megközelítést tett a magáévá (Tomay-Völgyi, 2022).…”

A Káli-medence alakváltozásai 2.0 : Régi és új elitek, vállalkozók, kulturális brókerek és a felelősség kérdése a rurális térben

“…A Káli-medencében végbemenő lokális társadalmi-kulturális és politikai folyamatok jól illeszkednek azon világszerte megfigyelhető transzformációk közé, amelyeket a társadalomtudományos szakirodalom a vidéki terek átalakulásaként (elszegényedéseként -például Kovács et al 2013, Virág (szerk. ) 2015, vagy dzsentrifikációjaként -például Phillips 1993, Solana-Solana 2010, Csurgó 2013, Tomay 2019, Nemes et al 2022, Tomay-Völgyi 2022 ír le. Ennek során a különböző globális folyamatok (városból való kiköltözés, életmódváltás, külföldi nyugdíjasok házvásárlásai stb.)…”