Kukorica N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán

Csathó, Péter

doi:10.1556/agrokem.52.2003.1-2.14

Cited by 16 publications

(6 citation statements)

References 11 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A hazai agrokémiai iskolák által beállított és publikált tartamkísérletek adatbázisán (ÁRENDÁS & CSATHÓ, 1994, 2002BERZSENYI, 1993;CSATHÓ, 1997CSATHÓ, , 2001aCSATHÓ, ,b, 2002CSATHÓ, , 2003aCSATHÓ, ,b,c,d,e, 2004CSATHÓ, , 2005aDEBRECZENI & DEBRECZENINÉ, 1994;KÁDÁR, 1992;KADLICSKÓ et al, 1988;KRISZTIÁN & HOLLÓ, 1991;LÁSZTITY, 1989;NAGY, 1995;NÉMETH, 2006 stb. ) kapott összefüggésekre alapozva az 1990-es évek közepén egy új szemléletű, költség-és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer fejlesztése kezdődött meg (CSATHÓ et al, 1998a,b;2003, 2004a, 2005d.…”

Section: A Legelterjedtebb Hazai Trágyázási Szaktanácsadási Rendszereunclassified

A legelterjedtebb hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelése szabadföldi kísérletekben

Csathó¹,

Árendás²,

Fodor³

et al. 2007

Agrokem

View full text Add to dashboard Cite

Az 1960 és 2000 között publikált hazai trágyázási tartamkísérletek adatbázisán kapott összefüggésekre alapozva új költség- és környezetkímélő trágyázási rendszert hoztunk létre. A számítógépes szaktanácsadási rendszer a növénytermesztő szakemberek rendelkezésére álló tápanyagforrások ésszerű és gazdaságos felhasználásához kíván segítséget nyújtani. Figyelembe véve az utóbbi 10-15 év hazai tápanyag-gazdálko-dásának kihívásait, a műtrágyaár-támogatások megszüntetését, a megszigorodott gazdasági környezetet - a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit megőrizve dolgoztunk ki a 48 legfontosabb szántóföldi növény makro- és mikroelem-trágyázási rendszerét. A korábbi intenzív (MÉM NAK, 1979, „kék füzet”) rendszer történelmi küldetést töltött be, amikor a talajok PK-ellátottságának gyors javítását és az élelmiszerellátás biztonságát, mint fontos stratégiai cél elérését biztosította. Mezőgazdaságunk, igaz, rohamosan csökkenő mértékben, de részben ma is az akkor felhalmozott PK-tápelem tőkét hasznosítja. Az új szaktanácsadási rendszer megalkotása során a korábbi szaktanácsadási rendszerek értékeit igyekeztünk beépíteni az új rendszerbe. Az MTA TAKI-MTA MGKI szaktanácsadási rendszer egyik nagy erőssége, hogy a jelenleg legszélesebb hazai szabadföldi kísérleti háttéren alapul: a rendszerbe beépítettük az 1960 és 2000 között publikált, a hazai növénytáplálási iskolák (egyetemek, kutatóintézetek, OMTK) által beállított szabadföldi trágyázási kísérletek eredményeinek adatbázisán kapott összefüggéseket. Célunk volt, hogy az új rendszer ajánlásai a lehető legkisebb adagok kijuttatásával biztonságos termelést, nagy termések elérését, a területegységre jutó maximális jövedelmek elérését tegyék lehetővé. A környezet- és költségkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer négy műtrágyázási szinten ad szaktanácsot: 1. minimum; 2. környezetkímélő; 3. mérlegszemléletű és 4. maximum növénytáplálási szint. A Nemzetközi Foszfor Intézet (IMPHOS) finanszírozásában egy hároméves program keretében jellegzetes hazai talajokon (barna erdőtalaj, csernozjom, réti talaj), őszi búza, kukorica és tavaszi árpa növényekkel teszteltük a magyarországi trágyázási szaktanácsadási rendszereket (MTA TAKI-MTA MGKI költség- és környezetkímélő rendszer négy szintjét; Talajerőgazdálkodás kkt integrált rendszer; MÉM NAK intenzív rendszer). A kísérletek első 6 kezelésének klasszikus hiánykísérlet-felépítése lehetővé tette a talaj NPK-ellátottsági kategóriák tesztelését is. Az IMPHOS tesztkísérletek mindhárom talajon, valamennyi növénynél igazolták az MTA TAKI-MTA MGKI költség- és környezetkímélő szaktanácsadási rendszer alapelveinek, műtrágyaadag számítási módszerének helyes voltát:a MÉM NAK intenzív összes NPK-adag ajánlásainak esetenként 40-60%-ának kijuttatásával az új MTA TAKI-MTA MGKI ren_d

show abstract

Section: A Legelterjedtebb Hazai Trágyázási Szaktanácsadási Rendszereunclassified

A legelterjedtebb hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelése szabadföldi kísérletekben

Csathó¹,

Árendás²,

Fodor³

et al. 2007

Agrokem

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…The reason for this phenomenon is that in the early stages of plant development, poorly developed root systems are less able to access reserves in the soil (Alley et al, 2009). Applying the proper amount of spring basal and top dressing reduces nitrogen deficiency, increases the efficiency of nitrogen supply, improves the economicalness of nutrient supply, yield and production efficiency as a whole (Tóth, 2002;Csathó, 2003;Muthukumar et al, 2007;Sitthaphanit et al, 2010).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The effect of crop years and nitrogen basal and top dressing on the yield of different maize genotypes and marginal revenue

Széles¹,

Kovács²,

Ferencsik³

2019

Időjárás

View full text Add to dashboard Cite

The effect of the amount and application date of nitrogen fertilizer on maize productivity and profitability was examined in a field experiment established on calcareous chernozem soil at the University of Debrecen in Hungary (47 o 33' N, 21 o 26' E, 111 m) under different environmental conditions in the wet crop year of 2016 and the average crop year of 2017. In addition to the non-fertilized treatment, N fertilizer doses were applied in the form of basal and top dressing. The 60 and 120 kg N ha -1 treatments applied as spring basal dressing were followed by two occasions of 30 kg N ha -1 top dressing at the V6 and V12 phenophases each. The longer maturity hybrid Armagnac (FAO 490) had a better conversion ratio concerning the precipitation during the growing season of 2016 (which was higher than the 30-year average), as well as the basal and top dressing (averaged over the different treatments) in comparison with the shorter maturity hybrid Renfor (FAO 320). In the wet crop year, the yield of Armagnac was 21.7% higher, while that of Renfor was 10.4% higher. The 60 kg N ha -1 basal dressing and the +30 kg N ha -1 top dressing at the V6 phenophase (V6 90 ) resulted in more efficient uptake and better conversion rate in the rainy crop year (2016) in the case of both examined hybrids. In the average crop year (2017), a difference was observed in the successfulness of top dressing. In the case of the Armagnac hybrid (FAO 490), top dressing did not cause any significant yield surplus and the 120 kg N ha -1 basal dressing was shown to be successful. In the case of the Renfor hybrid (FAO 320), the early top dressing (V6 150 ) applied on the basal dressing of 120 kg N ha -1 was favorable. The most favorable income of nutrient management (N) was provided by the basal dressing of 120 kg N ha -1 and the +30 kg N ha -1 (V6 150 ) top dressing applied at the early V6 phenophase, averaged over the examined hybrids and years. In the case of the Renfor hybrid (FAO 320), the highest profitability was reached with the V6 150 treatment, independently of the prevailing environmental factors. However, as regards the Armagnac (FAO 490) hybrid, the top dressing applied at the V12 phenophase provided the highest profitability, which could be achieved with the lowest dose of V12 120 treatment in the wet year (2016) and the highest dose of V12 180 in the average crop year (2017). Altogether, based on the results of yield and marginal revenue analysis, the recommended fertilization technology is basal dressing of 120 kg N ha -1 and basal dressing of +30 kg N ha -1 (V6 150 ) applied at the early V6 phenophase. The obtained findings also show that the effect of N is greatly affected by crop year, genotype, and other elements of the applied technology. Also, marginal efficiency has to be defined for each hybrid, considering the given crop year, too.

show abstract

“…Csathó például az országos műtrágyázási tartamkísérletek adatbázisa alapján vizsgálta az őszi búza, kukorica és a lucerna terméshozamai és a talaj foszfor-, kálium-és szervesanyagtartalmálnak kapcsolatát a módosított Mitcherlich függvény felhasználásával (CSATHÓ, 1997;2003a;2003b;2003c;2003d;2003e;2003f;2005a;2005b). (SMITH et al, 1993;BRUBAKER et al, 1994;WANDER és BOLLERO, 1999;SCHIPPER és SPARLING, 2000;ANDREWS és CARROLL, 2001;DE ARAUJO et al, 2009 , 2001;DRUMMOND et al, 2003;REZAEI et al, 2006;DE ARAUJO et al, 2009).…”

Section: A Talaj éS a Termés Kapcsolatát Magyarázó Empirikus Modellekunclassified

“…A humusztartalomnak a termésre gyakorolt hatása inkább közvetett, de az országos tartamkísérletek alátámasztják, hogy szignifikáns kapcsolatot lehet kimutatni a talajok humusztartalma és a terméshozamok között (KISMÁNYOKY és DEBRECZENINÉ, 2001;DEBRECZENINÉ és NÉMETH, 2009;HERMANN et al, 2014b). A szervesanyagnak a mineralizációval jelentkező N-szolgáltatáson túl, kedvező hatása van a talaj kationcserélő kapacitására, vízgazdálkodására, a talaj tömörödésére, a talajaggregátumok stabilitására és a mikrotápelemek adszorpciójára, ill. szolgáltatására is (FILEP, 1988;HARGITAI, 1993;FÜLEKY, 1999a;MAKÓ és TÓTH, 2007;DUNAI et al, 2013). CSATHÓ (2003a2003b;2003c) a humusztartalom, valamint az őszi búza, kukorica és lucerna terméshozamaik közötti kapcsolatot telítődési függvénnyel írta le, ahol a magyarázott variancia R 2 =0,37, 0,35 és 0,11 volt.…”

Section: A Várható Termés éS a Termésbiztonság A Mintaterületenunclassified

“…A felvehető tápanyagok és a teréshozamok közötti kapcsolat azonban nem írható le lineáris függvénnyel (NÉMETH, 2006;DEBRECZENINÉ és NÉMETH, 2009;HERMANN et al, DOI: 10.14267/phd.2015048 2014a). CSATHÓ a fontosabb szántóföldi növények és a talajok foszfor- (CSATHÓ, 2003d;2003e;2003f) és káliumtartalma (CSATHÓ, 1997;2005a;2005b) közötti kapcsolatot a módosított Mitcherlich függvénnyel írta le, ahol a magyarázott variancia R 2 =0,11-0,59 között alakult.…”

Section: A Várható Termés éS a Termésbiztonság A Mintaterületenunclassified

See 1 more Smart Citation

A mezőgazdasági földhasználat és a talajtani adottságok kapcsolatának vizsgálata talajminőség-indexek kialakításával

Juhos¹

View full text Add to dashboard Cite

Kukorica N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán

Cited by 16 publications

References 11 publications

A legelterjedtebb hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelése szabadföldi kísérletekben

A legelterjedtebb hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelése szabadföldi kísérletekben

The effect of crop years and nitrogen basal and top dressing on the yield of different maize genotypes and marginal revenue

A mezőgazdasági földhasználat és a talajtani adottságok kapcsolatának vizsgálata talajminőség-indexek kialakításával

Contact Info

Product

Resources

About