A gyermek onkohematológiai ellátás fejlődésével, a javuló gyógyulási
eredményekkel előtérbe kerültek a betegek hosszú távú életminőségében szerepet
játszó tényezők. Bizonyos, az onkohematológiában használt kezelések
gonadotoxikus hatásúak, károsíthatják a fertilitást, emiatt nemzetközi szinten a
termékenységmegőrző eljárások egyre nagyobb teret hódítanak. Magyarországon ezek
az eljárások gyermekek számára jelenleg csak részben érhetők el. Az egyik ilyen
fontos termékenységmegőrző eljárás a petefészekszövet-fagyasztás és az ezt
követő autotranszplantáció. Közleményünkben bemutatjuk a Semmelweis Egyetem II.
Gyermekgyógyászati Klinikája, valamint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája
közti együttműködés keretében történt petefészekszövet-fagyasztást, mely az első
prepubertáskorban alkalmazott hazai eset. A II. Gyermekgyógyászati Klinikán
recidív lymphomatoid granulomatosis miatt kezelt, csontvelő-transzplantációra
felterjesztett gyermek a kezelése során tervezetten olyan kemoterápiás
kondicionáló kezelésben részesül, mely magas kockázattal
petefészek-elégtelenséghez, következményes meddőséghez vezethet. Emiatt a család
kérését figyelembe véve, a gonadotoxikus kezelést megelőzően, az onkoteam és a
szakmai grémium a termékenység megőrzése céljából történő
petefészekszövet-fagyasztás (ovarium-krioprezerváció) mellett döntött. A
szükséges engedélyek birtokában 2021 decemberében a Gyermekgyógyászati Klinikán
a gyermek jobb oldali petefészkét laparoszkópos úton eltávolítottuk, és a
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályára
szállítottuk, ahol előkészítést követően a szövetmintákat mélyfagyasztottuk
hosszú távú tárolás és későbbi autotranszplantáció céljából. Az onkohematológia
fejlődésével növekszik az igény a fertilitásmegőrző eljárások iránt. Ezek egy
része Magyarországon a felnőtt lakosság számára elérhető, de gyermekkorú
betegeknél ilyen beavatkozásokra rutinszerűen még nincs lehetőség. A cikkben
bemutatott, egyedi engedélyeztetéssel elvégzett eljárás jelenleg ma
Magyarországon gyermekek esetében úttörőnek számít. A szerzők célja a jövőben
egy olyan onkofertilitási hálózat létrehozása, mely a későbbiekben alapul
szolgálhat a hasonló esetek minél gördülékenyebb ellátásához. Orv Hetil. 2023;
164(3): 104–109.