Shadowing research in organizations: the methodological debates

Abstract

Purpose – The purpose of this paper is to provide some context for the special issue and to introduce the collection of invited commentaries and research papers that follow. It also sets out to clarify the contribution that shadowing methods can make to the study of organizations. Design/methodology/approach – This is done by briefly outlining the ways in which shadowing methods have developed in parallel within a number of disciplines. In order to tackle the question of why this has happened, a grounded approach is taken which centres on data excerpts generated by a shadowing method and three of its closest methodological neighbours: interviews, observation and participant observation. The paper further develops this analysis through the presentation of a set of illustrative analogies which use the idea of the researcher's gaze as a beam of light. Findings – Similarities and differences between shadowing, interviews, observation and participant observation are identified, which support the articulation of shadowing as a family of following methods. Research limitations/implications – Taken together, the contributions from the invited commentaries and research papers, suggest a number of ways in which the debate surrounding shadowing research in organizations needs to be developed going forward. Originality/value – The reflexive, comparative methodological approach taken here provides for the first time a systematic comparison of shadowing in relation to other common qualitative data elicitation methods. Further, the development of a critique of the extant literature on shadowing provides a basis on which to progress the field, both in terms of shadowing practices themselves and writing about them within disciplines and across the research methods literature.

Az interperszonális kapcsolatok szerepe az etnográfiai szervezeti kutatásokban – Egy résztvevői szervezeti kutatás tapasztalatai

“…Egyrészt értelmét vesztette, hogy a kutató folyamatosan jelen legyen egy szervezetben a hatékony adatgyűjtéshez. Másrészt olyan eszközöket kell talál-nia, amelyekkel egyszerre képes egy komplex, gyorsan változó, területileg is fragmentált, részben virtuálisan működő közösségben az egymás mellett létező és akár egymásnak ellentmondó közös és egyéni narratívákat bemutatni (Czarniawska, 2008;McDonald -Simpson, 2014;Rouleau et al, 2014).…”

“…A módszer azt a megfigyelői gyakorlatot jelöli, amikor a kutató egy kiválasztott személyhez csapódik egy adott időre, ami lehet egy nap vagy akár egy hét is, és a kiválasztott személy követésén keresztül figyeli meg a szervezetben zajló eseményeket, interakciókat, munkafolyamatokat (Czarniawska, 2008(Czarniawska, , 2014Gill, 2011). Egyes vál-tozataiban a kutató egy kisebb csoporthoz vagy akár egy projekthez is kapcsolódhat megfigyelőként (Bruni et al, 2004;Czarniawska, 2014;McDonald -Simpson, 2014).…”

“…A shadowing módszerének előnye, hogy a kutató a valós időben tudja megfigyelni a szervezet mindennapi életét (Czarniawska, 2014;McDonald -Simpson, 2014), és -az interjúkkal ellentétben, amelyek révén a kutató mindig valakinek a narratívját tudja meg - közvetlen hozzáférése lesz ahhoz, hogy az emberek hogyan szervezik meg az életüket a munkahelyükön (McDonald -Simpson, 2014). De lehetővé teszi azt is, hogy a munkafolyamatok megszervezésének mikrofolyamataiba és ezek egyéni megélésébe kapjon nagyobb betekintést (Czarniawska, 2008;Gill, 2011).…”

“…De lehetővé teszi azt is, hogy a munkafolyamatok megszervezésének mikrofolyamataiba és ezek egyéni megélésébe kapjon nagyobb betekintést (Czarniawska, 2008;Gill, 2011). A megfigyelés során kialakuló interakciók egy sokkal gazdagabb és sokoldalúbb adatgyűjtést tesznek lehetővé a kutató számára (McDonald -Simpson, 2014).…”

“…A kutató és a megfigyelt személy között ugyan van egy egyér-telmű határvonal, abban az értelemben, hogy a kutató nem lép be az éppen zajló folyamatokba, de ez sosem egy éles határvonal, mert a kutató személye eleve hatással van a munkafolyamatokra, az interakciókra, illetve adott esetben át is lépheti ezt a határvonalat az interakció létrejöttével. A kutató személye a shadowing során sosem lesz láthatatlan, ezért is fontos a reflexív hozzáállás az adatok elemzésében (Gill, 2011;McDonald -Simpson, 2014).…”